„Valahogy olyan ritkán sikerül igazán nyugodtan zenélni. Időtlen muzsikát létrehozni – pedig mindannyian vágyunk erre.” Ebből a belső igényből született meg a Surround of Silence projekt. Weisz Gábor, Hock Ernő és Lisztes Jenő formációjának zenei világát az amerikai spirituális jazz szabadsága, a 20. század eleji európai klasszikus miniatűrök finomsága és a 80-as évek japán ambient zenéinek letisztultsága inspirálja. Repertoárjuk saját szerzemények mellett olyan ikonikus alkotók műveinek átirataiból épül fel, mint Federico Mompou, Maurice Ravel, Hiroshi Yoshimura vagy Pharoah Sanders. Előadásaikban nem a dinamikai csúcsokat, hanem a változatlanságot és a meditatív mozdulatlanságot keresik – meghívva a hallgatót egy közös, csend köré font belső utazásra.

Balázs Elemér dobosként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazzszíntér meghatározó alakja, akinek összetéveszthetetlen dobjátéka közel száz lemezen hallható. 2000-ben alapította és azóta is vezeti hazánk egyik legnépszerűbb jazz-zenekarát, a Balázs Elemér Groupot. A magyar jazz számos kiválóságával, köztük Lakatos Ablakos Dezsővel, Babos Gyulával, Dés Lászlóval, Gadó Gáborral, Pege Aladárral, Snétberger Ferenccel, Szakcsi Lakatos Bélával és Vukán Györggyel játszott, és olyan együttesek tagjaként is sikereket ért el, mint a Trio Midnight, a No-Spa, a Balázs József Quintet vagy a Szakcsi Jr. Trió. Kimagasló pályatársaival alakított kvintettjében ezúttal a free jazz úttörője, Ornette Coleman előtt tiszteleg. „Régóta szerettem volna egy ilyen jellegű lemezt készíteni, és úgy éreztem, Coleman művei tökéletes alapot adnak hozzá. A free jazz stílusban a szabadság a fő cél, de ez nem azt jelenti, hogy összevissza lehet játszani. Az volt a célunk, hogy őszintén, mélyen és rendszerbe foglalva közvetítsük a mondanivalónkat – ez a legfontosabb zenész és közönség számára egyaránt.”

Gyémánt Bálint a magyar jazzszíntér egyik meghatározó művésze, akit a zene minden formája őszinte kíváncsisággal vonz. Nyitottan fordul új műfajok és stílusok felé, folyamatosan keresve azokat az impulzusokat, amelyek gazdagítják saját hangzásvilágát. Hagyományteremtő módon idén is az Opus Jazz Club színpadán adja az év első triókoncertjét. Az est során a közönség bepillantást nyerhet az idei év művészi irányvonalába: hangsúlyosabb akusztikus hangzásokkal, szabadabb improvizációkkal és a minket körülvevő világ zenei lenyomatával.  

A montreux-i versenygyőztes, Máté Péter-díjas Szőke Nikoletta az ország egyik legnépszerűbb jazzénekesnője. A hazai koncerttermek és fesztiválok mellett nagy sikerrel lépett fel New Yorkban, Tokióban, Brüsszelben, Koppenhágában, Londonban és Berlinben is, énekelt többek között Michel Legrand-nal, Bobby McFerrinnel, Kurt Ellinggel és Gregory Hutchinsonnal. Eddig hét szólólemeze jelent meg, a Moonglow címmel kiadott legutóbbi album producere a Grammy-díjas Helik Hadar volt. Szőke Nikoletta énekesi pályája kezdete óta a könnyen befogadható vokális jazz elkötelezett képviselője; 2006-ban első országos turnéjával egyik legnagyobb példaképe, Ella Fitzgerald előtt tisztelgett. Ezen a koncerten az Ella által híressé tett standardek, a legikonikusabb dalai hangzanak el, a jazz aranykorára jellemző hangszerelésekkel. A koncert fényét az ország legkiválóbb zenészeiből összeállt zenekar emeli.  

Kifinomult tört ritmusok, modern basszusmenetek, erőteljes szaxofondallamok, dús harmóniák és tágas, kiszámíthatatlan improvizációk jellemzik az Analog AI zenei nyelvét. Két nagysikerű albummal, a Broken Circles és a Melt című lemezekkel a háta mögött Jure Pukl – Szlovénia egyik legelismertebb jazzmuzsikusa – régi zenészbarátaival együtt alapította ezt a merész együttest, amely a mesterséges intelligencia előretörésére ad művészi választ. A kvartett eltökélten áll ki amellett, hogy a zene csak úgy őrizheti meg teljes hatását, szépségét, vadságát, líraiságát és érzékiségét, ha élő zenészek játsszák, a pillanatban, valós közönség előtt. Erről tesznek tanúságot jelenlegi turnéjukon is, ahol a 2025 novemberében megjelent albumuk anyagát mutatják be.  

A Kisgyörgy Ilka énekes által életre hívott nemzetközi felállás erdélyi népdalokat szólaltat meg a hagyományos kereteken túllépve. A DUNYHA egyedi hangzását a kollektív szabad improvizáció nyelvezete adja, kiegészülve a doom metal és punk elemeivel. A zenei megközelítés sajátos atmoszférát teremt, amely egyszerre idézi meg a népzene gyökereit és helyezi azt kortárs, kísérleti kontextusba. A zenekar koncepciójában hangsúlyos szerepet kapnak az „érintetlen fülek” – olyan zenészek, akik a hagyományon kívülről érkeznek, így új nézőpontból tudnak kapcsolódni ehhez a zenei anyaghoz. A projekt célja nem a hagyomány felülírása vagy megkérdőjelezése, hanem a népdalok lélektanának egy intenzívebb bemutatása. A zenekar nevét a magyar népnyelvben ismert, archaikus, mégis mélyen a kollektív tudatunkba beépült szó ihlette: dunyha. Ez a hagyományos, vastag takaró egyszerre jelent meleget és védelmet, de sűrűsége révén akár elnehezedő, fullasztó érzetet is kelthet. Egyszerre puha és fojtogató – ahogyan a népdalok is: vigaszt nyújtanak, mégis mélyen fájdalmasak; gyönyörűek, ugyanakkor súlyos terheket hordoznak. A koncepció középpontjában a népdalok érzelmi világa áll. Ezek a dalszövegek hordozzák elődeink érzéseit, fájdalmait, és segítenek megérteni az örökségünket, egészen a paraszti generációkig visszanyúlva. Gondosan ápolt népzenei hagyatékunk visszatérő témái az engedelmesség, vágyak elfojtása, a tiltott szerelem, a halálfélelem vagy épp halálvágy, a háborúk megrázó emlékei. A DUNYHA sötét, kísérleti zenei közege még inkább kiemeli azt a búskomorságot, amely ezekben a dalokban rejlik – ezáltal mélyebben kapcsolódhatunk hozzájuk. Ezek a dalok nemcsak múltidéző relikviák, hanem ma is élő érzelmi üzenetek.

Megújult műsorral érkezik a Daveform Quintet az Opus Jazz Clubba, Cseh Péter gitárművésszel kiegészülve. A gitárnak nagy szerep jut ebben a repertoárban, hiszen az együttes tavasszal a világhírű Kurt Rosenwinkellel rögzítette legújabb lemezét. A kortárs jazz műfajában alkotó zenekar egyedi módon ötvözi az amerikai, balkáni és skandináv zenei elemeket, nagy teret engedve az improvizációnak. Műsorukban a kortárs klasszikus zenei inspirációk éppúgy felfedezhetők, mint a modern groove-ok zsigerekre ható energiái. A zeneszerző és dobos Szegő Dávid, illetve a jazz hazai kiválóságai garantálják az eksztatikus élményt minden hallgatónak.  

A modern francia jazz kulcsfigurája, az OZMA több mint 20 éve járja a világot. Eddig 8 albummal és több mint 600 koncerttel szálltak síkra egy olyan zenei világ mellett, amely egyszerre közérthető és merész, és szívesen kísérleteznek az interdiszciplináris együttműködésekkel is, hogy univerzális, életteli és ízig-vérig kortárs alkotásokat hozzanak létre. Öt év hallgatás után 2025 tavaszán jelentkeztek új albumukkal. A The Day We Decided to Live at Night – amelynek anyagát a dobos-zenekarvezető Stéphane Scharlé jegyzi – továbbra is a jazz, a metál és a rock alapjain áll, ötvözve azt a fulbék zenéjéből és keleti énekstílusokból merített elemekkel, illetve elektronikus hatásokkal. A szerteágazó inspirációk örömteli és közlékeny hangzásvilágot alkotnak: bár a The Day We Decided to Live at Night akár egy disztópikus sci-fi noir zenéje is lehetne, a zene sohasem zuhan búskomorságba. Épp ellenkezőleg, vibráló intenzitással és energiával buzdít arra, hogy legyünk nyitottak, mozduljunk együtt a változással, és engedjük, hogy mások gazdagítsanak minket.  

A zenekarvezető Pataj György 1997-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszakán. Itthoni és külföldi tehetségkutató versenyeken elért előkelő helyezéseit követően az elmúlt másfél évtized során olyan neves hazai muzsikusokkal játszott, mint Pege Aladár, Kőszegi Imre, Babos Gyula, vagy a Cotton Club Singers. Saját zenekarát 2009-ben alapította meg, amely néhány tagváltást követően a budapesti jazzszíntér négy kiváló muzsikusával állandósult. A formáció a 60-as, 70-es évek hard-bop irányzatát képviseli: hangzásuk hűen tükrözi a műfaj kiemelkedő egyéniségei (Miles Davis, Art Blakey, Freddie Hubbard, McCoy Tyner, Lee Morgan, Benny Golson, Cannonball Adderley) által vezetett együttesek világát.

A kétszeres Echo-díjas svájci énekes, Andreas Schaerer egy igazi vokális akrobata, aki a műfaji keretekre fittyet hányva, játékos és spontán módon mozog a legkülönfélébb zenei közegekben, lélegzetelállító technikájával és színpadi jelenlétével egyaránt lenyűgözve a közönséget. Legújabb duójában Daniel Garcia Diego spanyol zongorista a partnere, aki a flamenco, a jazz és a klasszikus zene egyedi ötvözetében tesz tanúságot hangszeres tudásáról és érzelmi mélységéről. A két művész 2024-ben találkozott először, amikor a Francia Jazzakadémia mindkettejüket az év jazz-zenésze címre jelölte. Néhány percnyi közös zenélés után döntöttek úgy, hogy együttműködésbe kezdenek, a tavalyi év bemutatkozó koncertjeit követően pedig idén már turné keretében járják Európát.

Ez a koncert nemcsak azért lesz különleges alkalom, mert az Ágoston Béla QRtet bemutatja Joculator City című lemezanyagát, hanem azért is, mert vendégként csatlakozik hozzájuk Okazaki Masato, aki a dallang (éneklő fűrész) Budapesten élő japán mestere. Masato szülőhazájában magyar szakot végzett, és Bartók Béla életművének rajongójává vált. Ez a közös látásmód inspirálta a QRtettet Bartók néhány témájának improvizatív előadására. A jazzkvartett hagyományos hangzása így kortárs zenei hangulatokkal váltogatja majd egymást Ágoston Béla stílusában, amelybe a népzene és a free jazz elemei is beszűrődnek, fűszerezéséről pedig finom humor gondoskodik.

Az örmény származású David Yengibarian 1995-től Magyarországon folytatta zenei tanulmányait, ahol idővel az egyik legkeresettebb jazz- és világzenei előadóvá, zeneszerzővé vált. Hét saját lemezt jelentetett meg, illetve számos színházi és filmzenét is komponált. Népi ihletésű zenei világának fő forrása az örmény zenei hagyomány, az európai és amerikai jazz és improvizatív zene, illetve az argentin tangó és az azt megújító Astor Piazzolla életműve. Trióját mindenekfelett az improvizációra támaszkodó, szuggesztív és érzelemdús előadásmód jellemzi. A zenekar az utóbbi években több kiemelkedő hazai és külföldi vendéggel lépett színpadra, amilyen például Lukács Miklós, Tony Lakatos vagy Gevorg Dabaghyan. Repertoárjuk gerincét ezen a koncerten saját kompozícióik teszik ki, de balkáni és latin dalok is felbukkanhatnak a műsorban.  

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

A Big Fish kvartett a Dancing Birds trió és Léa Ciechelski szaxofonos együttműködéséből született. A projekt eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy a négy zenész fejet hajtson a 20. század olyan nagyságai előtt, mint Paul Motian, Ornette Coleman vagy Chris Lightcap, ám munkájuk hamar személyesebb irányt vett, amelyben valamennyiük kompozíciós megközelítései helyet kaphatnak. Elmélyült, mégis súlytalan, erőteljes, mégis játékos zenéjükben a szaxofonhang énekel, kiáltozik és suttog, míg a ritmusszekció biztos kézzel vezeti a „nagy halat” a hullámokon. A Transcendent Triptych trióban az európai jazz három jeles képviselője a régi-, a klasszikus és a népzene segítségével alkotja újra a modern avantgárd jazz fogalmát. Ávéd János, David Six és Tilo Weber együttműködésének ötlete 2022-ben született az európai jazz legfontosabb találkozási pontján, a brémai Jazzahead! fesztiválon, majd ezután hosszú időn át érlelték új kompozícióikat. Repertoárjukban a zene anyagi természetén túli, transzcendens tartalom felfedezését tűzik ki célul, előre rögzített, illetve spontán zenei formák meghosszabbításának útján. A koncerten új alkotásaik mellett első albumuk anyagát mutatják be, amely 2025 áprilisában jelenik meg a BMC Records gondozásában.

A Wakan trió közös munkájának első kézzelfogható gyümölcse a Being Dantès című album: egy olyan kompozíciókból álló repertoár, ahol magától értetődő, ismerős dallamvonalak komplex és egyedi szerkezetekben keresik útjukat. Az anyagot Alexandre Dumas regényének első része ihlette, amelyben a bebörtönzött tengerész, Edmond Dantès fokozatosan átalakul, hogy aztán Monte-Cristo grófjaként születhessen újjá. A hangzó életképek egy olyan világba vezetnek el, ahol a szigorú falak közé zárt főhős számára a csend és a legapróbb neszek érzékelése együtt bontakoztatja ki a létezés egy merőben új dimenzióját. Tomorrow Is Minimalist. Three Independent Motions. Tall, Infinite, Microscopic. A T.I.M. fény és árnyék, akusztikus és elektronikus hangzások között oszcilláló zenéje népdalokon, improvizációkon és gyermekien játékos szövegeken keresztül járja körül a véletlenszerűség fogalmát, az emlékezet működését és annak felbomlását. Mi lesz a szépségből, amikor elmúlik? Mi lesz az emlékből, ha már végül azt is elfeledjük? Egy olyan korban, amikor fajok és kultúrák kihalásával szembesülve a nemnövekedésre kellene törekednünk, a T.I.M. zenében hirdeti, hogy a minimalizmusé a jövő. A triót két norvég avantgárd zenész, Karoline Wallace és Inger Hannisdal, illetve a francia zongorista, Sébastien Palis alkotja, aki egyben repertoárjuk szerzője is. A zenekar új albuma 2026 folyamán jelenik meg a BMC Records gondozásában.

A szaxofon lenyűgöző mestere, Christoph Monniot olyan francia jazzlegendák zenésztársa, mint Daniel Humair és Bernard Lubat, zenekarvezetőként és zeneszerzőként pedig a jazz nagy újítóinak örökségét és az európai improvizációs szcéna vívmányait egyesíti. Új kvartettje sajátos megközelítésből kapcsolódik Keith Jarrett, Cannonball Adderley és Dave Brubeck munkásságához. Noha Monniot a jazzkvartett jól bevált felállására épít, túl is lép azon, és az elektronika, az atonális zene és a szabad improvizáció felé tágítja nyelvezetét – így születik a Hypersensitivity képlékeny zenéje, amely törékeny egyensúlyt tart rögzített szerkezetek és improvizáció, érzelmek tüze és önmérséklet között. A kalandvágyó nagybőgős, Pascal Niggenkemper egy évtizedet töltött kísérletezéssel New Yorkban, míg a franciaországi Aveyronban pedig a tér és az idő iránti érzékenységét finomította. The Ocean Within Us nevű kvartettje előző júniusban mutatkozott be a Jazzdor berlini kiadásán, és kisvártatva újjá is alakult a brazil populáris zenében is jártas Mariá Portugal, a Berlin hangulatát textúrákba öntő Liz Kosack és a riffek athéni bázisú mestere, Nicky Kokkoli részvételével. Beszédet, elektronikus feldolgozásokat, groove-ot és szabad improvizációt ötvöző zenéjük épp annyira valószínűtlen, mint amilyen szédítő világot nyit meg a hallgató számára. A The Ocean Within Us a Jazzdor produkciója.

Generációjának egyik legismertebb hegedűse, Clément Janinet nemcsak a jazzben járatos, hanem a játékmódok és stílusok innen merített szabadságát előszeretettel használja arra is, hogy a kortárs, világ- és tradicionális zene vidékein kalandozzon. Európai kvartettjében úgy terjeszti ki régebb óta aktív zenekarai – köztük a BMC Recordshoz szorosan kötődő Ornette Under the Repetitive Skies és La Litanie de Cimes együttesek – esztétikáját, hogy az új repertoárt más kultúrákból származó zenészek kezére bízza. A Garden of Silences a szabad improvizáció, a barokk, a populáris és a repetitív zene találkozási pontjait keresi és teremti meg. Beszélgetésük, amelyet Dave Douglas Charms Of The Night Sky című albumának hangszerelése inspirált, felszabadítja magát a zenei korszakok és műfajok kötöttségei alól: Monteverdi, Buxtehude és Dowland öröksége a svéd nyckelharpa világával, burjánzó improvizációk a mikrotonális zenével, a népdalok és -táncok szájhagyománya pedig a kortárs kamarazenével száll építő vitába. Az együttes új albuma 2026 folyamán jelenik meg a BMC Records kiadásában. Dés András számára a jazz megélt demokrácia: egy bizalmon, nyitottságon és elmélyült hallgatáson alapuló kollektív folyamat. Martin Eberle, Philipp Nykrin és Kenji Herbert személyében olyan társakra talált, akik egyedi megszólalásuk, kíváncsiságuk és kreatív szellemük révén egységben, mégis szabadon mozgó csapatot alkotnak. A nemzetközileg elismert Unimportant Things című album után a kvartett idén márciusban a Decisions We Make című lemezzel jelentkezik, ismét a BMC Records kiadásában. A 49 perces, töretlen zenei ívként elgondolt album a megkomponált anyagokat nyílt zenei terekkel szövi össze, ahol a spontaneitás, a kockázatvállalás és a játékos interakciók valós időben bontakozhatnak ki. Ahogy Gabriel Kahane írja a Decisions We Make kísérőszövegében: „Az album egyaránt hat az értelemre és a szívre: dúdolható dallamok, táncolható groove-ok, és egy óriási zsírkrétakészlet színvilága itatja át. Épp annyira kamarazene, mint jazz, és ennél is több – formai csoda.”

Részletek hamarosan...

A Blue Note lemezcég jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. A híres, kék hangjegyes címkével ellátott albumok 1945 után a bebop úttörőit, majd a hard bop korszak meghatározó kiszenekari felvételeit rögzítették – ezek a jazz örök csúcspontjaivá váltak. A Modern Art Orchestra szólistái az első nagy korszak felvételeiből kiindulva idézik meg újra a kék-fehér címkés lemezeken rögzített pillanatokat. Friss, elementáris erő buzog erről a lemezről, amelynek már a bekonferálása is legendás: We have something special down here in Birdland this evening – mondja a mikrofonba Pee Wee Marquette. És az is volt, valami nagyon különleges. Ezt a konferálást mixelte a Cantaloop-ra az US3. Blakey legalább olyan fantasztikus zenekarvezető, mint dobos, bár a verővel is iskolateremtő volt óriási crescendókra épített, vihart keltő szólóival. A zongorista Horace Silver itt még a Blakey kvintett tagja, de később együtt megalapítják a Jazz Messengerst. Leginkább Blakey-ék által születik meg a Blue Note-hoz köthető hangzásideál, ami évtizedekig a jazz alapképlete lett az egész világon, és ma is épp olyan friss, mint 1953-ban. 

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...