Az 50-es és 60-as évek akusztikus zongoratrióinak hangzásától elrugaszkodva az Oùat a kézműves együtt zenélés emlékét és mai perspektíváit járja körül. A trió tagjai a jazzt a létező legnyitottabb módon értelmezik, ami arra készteti őket, hogy szembenézzenek napjaink hangzásaival és mozdulataival, majd alaposan megvizsgálják azokat. Ebben a működésmódban a kockázatoktól sem visszariadó zenéléssel azonos rangra emelkedik a figyelmes hallgatás aktusa is. Nevük nem véletlenül bontható fel a Once upon a time kifejezésre: ez a folyton beszélgető hármasfogat arra törekszik, hogy megtalálja a „hol, mikor, mi” hangzó jelentéseit. A trió Duke Ellington, Hasaan Ibn Ali, Elmo Hope, Per Henrik Wallin és Sun Ra zenéinek feldolgozásával kezdte pályáját. Debütáló albumuk, az Elastic Bricks (Umlaut, 2022) általuk komponált anyagában a hangzások és tempók hol felismerhető rendetlenségben, hol felismerhetetlen rendben keverednek. Második, The Strange Adventures of Jesper Klint (Umlaut, 2023) című lemezükön Per Henrik Wallin zenéjén keresztül valósították meg a határfeszegetés és a megkérdőjelezés egyre fokozódó vállalkozását. Digitális adventi naptárjuk, a Trial of Future Animals (2023) pedig minden eddiginél ékesszólóbban mutatja be azt a kollektív, koncentrált kreativitást, amellyel a lehető legtöbbet hozzák ki az ötletekből, az egymással megosztott helyből és időből.     

„Az élvezettel tálalt kompozíciók érettsége és tömörsége tapasztalt veterán zenészeket idéz, akik levetkőztek mindenfajta demonstratív hozzáállást, és pontosan tudják, mit csinálnak. Meleg, bensőséges szakaszok békében megférnek művészien szőtt, kontrapunktikus lírai felbuzdulásokkal. Majd ismét groove-os, nyaktörő tempót vesz a zene, és a három hangszer egymásnak passzolgatja a ritmus, a harmónia és a dallam megformálásának szerepét. A cool jazz jegyében fogant, polifonikus ötletek találkoznak összetett ritmikai finomságokkal és közép-európaias dallamfoszlányokkal. Döbbenetes virtuozitás sugárzik át újra meg újra a zenén, hogy a tisztán akusztikus, kézműves és áthallásokkal teli kamarajazz eszközévé váljon. Tobias Vedovelli, Štěpán Flagar és Martin Eberle világa az érzékiséget kreativitásra való törekvéssel párosítja, olyan zenét teremtve, amely a szívbe hatol, ugyanakkor az elmét is stimulálja.” – Andreas Felber, Radio Ö1  

Vörös Niki New Project zenekara sajátos zenei irányvonalat képvisel, amely radikálisan eltér a hagyományos, mainstream jazz világától. Zenei palettája széles spektrumot ölel fel, ötvözve a jazz, rock, indie és elektronikus elemeket. Niki dalszerzőként ezen a formáción keresztül valósítja meg saját zenei vízióját, amelyben személyes élmények, érzelmek és mélyebb tartalmak jelennek meg. Az együttes hangzásvilága friss, dinamikus és kísérletező, miközben a dalok szövegei személyes, érzelmekkel teli üzeneteket közvetítenek. Niki markáns, palástolatlan érzelmeket kifejező előadásmódja és a zenekar kiemelkedő magyar zenészeinek energikus, egyedi játékstílusa a formáció védjegyévé vált. Céljuk, hogy egyedülálló, innovatív zenei élményt kínáljanak, a modern jazz zenei elemeit a hagyományos rock és indie hatásokkal vegyítve, emellett hangsúlyos szerepet szánnak a lírai, elgondolkodtató szövegeknek is.  A Vörös Niki New Project tehát nem csupán egy zenekar, hanem érzelmekkel teli, eleven hangulatokat közvetítő zenei élmény, amely megérinti és elgondolkodtatja hallgatóit.

A Modern Art Orchestra À la MAO című sorozata azt a célt szolgálja, hogy új kontextusba helyezve adják elő a zenekari tagok szerzeményeit és adaptációit, esetenként újabb darabjait. A zenekar lemezeken és koncerteken a magyar jazz történetében párját ritkító hatalmas repertoárt hozott létre. Ezek egyes részét régi vagy új követőik így, tematikus, stilisztikai vagy más elrendezésben még nem hallhatták, ráadásul nem is mindegyiket adták ki lemezen és digitális formában. A Nemzetközi Jazznapon, amely Herbie Hancock, a jazz-rock egyik elindítója nevéhez köthető kezdeményezés, szinte magától értetődő, hogy a MAO is a jazz-rock műfajban született, ugyancsak terjedelmes repertoárjából szemezget. A sokoldalú trombitás-szerző Subicz Gábor, a zongorista Cseke Gábor és a szaxofonos szólam vezetője, Bacsó Kristóf és a zenekarvezető Fekete-Kovács Kornél darabjai adják a műsor gerincét. Zenekarunkhoz az este erejéig csatlakozik kedves zenésztársunk, a New York-i élvonalból érkező Brian Charette orgonista is.

Hazánk egyik legkiválóbb jazzgitárosa, Gyémánt Bálint a kezdetek óta sokszínű és izgalmas formációkat erősít játékával, amely amellett, hogy a jazz és a kortárs improvizatív zene jegyeit viseli magán, a popzenét kedvelő közönséget is képes megnyerni. Oláh Krisztián zongorista a klasszikus zenei elemeknek és kompozíciós technikáknak, valamint a kortárs jazz improvizatív sodrásának és absztrakt ritmikájának szerves összekapcsolásából építi sajátos, dinamikus zenéjét. Közös projektjük a jazz művészi oldaláról közelíti meg a határtalan lehetőségeket magában rejtő gitár-zongora duót. Programjuk gerincét saját szerzeményeik és külön erre a formációra hangszerelt feldolgozásaik adják, de talán még fontosabb a folyamatos zenei interakció és párbeszéd, amely a duó egyik legfőbb jellemzője.

A Gyárfás Attila által életre hívott trió egyaránt merít a szabad improvizáció, a kortárs komolyzene és a tradicionális jazz eszköztárából, tagjai a hazai improvizációs zenei szcéna aktív képviselői. A zenekar hangzásának meghatározó eleme a modern analóg szintetizátor, amely Pozsár Máté kezei alatt hangszínek közel végtelen sokaságát hozza létre, sőt arra is képes, hogy egy szempillantás alatt váltson a benne rejlő, radikálisan különböző hangzások között. Az áramkörök által megformált és a hangszórók segítségével keltett rezgésekkel alkot kontrasztot a dobfelszerelés és Hock Ernő nagybőgőjének akusztikus megszólalása, azonban a zenészek figyelme és képzelőereje lehetővé teszi, hogy a három hangszer egységbe forrjon. A trió repertoárjának nagy részét Gyárfás Attila kompozíciói teszik ki, amelyek a három zenész improvizációs készségein alapulnak, de a Pozsár Máté által irányított sampler hangmintáit felhasználva a jazztörténet olyan felvételei is megszólalnak koncertjeiken, amelyekhez a zenekar tagjai szorosan kötődnek.

A Tilia személyében a francia származású, jelenleg Svédországban élő gitáros-zeneszerző, Paul Jarret egy új, ízig-vérig európai kvartett létrehozásával folytatja személyes és kompromisszummentes művészi útját a berlini jazzszcéna egyik kulcsfigurája, Philipp Gropper, a fiatal, ám egyre elismertebb nagybőgős, Etienne Renard, és a koreai származású, Amszterdamba áttelepült rising star dobos, Sun-Mi Hong társaságában. Repertoárjuk Jarret kompozícióin alapul, amelyek lírai, absztrakt és filmszerű hangulatokat ötvöznek, bőséges teret hagyva a spontán alkotásnak és a zenészek interakcióinak. A darabok karaktere, a zenekar energiája és a gondosan kialakított hangzás nyíltan árulkodik a gitáros szívének oly kedves alternatív rock hatásáról; a kollektív, free jazz improvizációk és az afroamerikai hagyomány libertárius irányvonalainak sűrűjében a Deerhoof, a Sonic Youth, a Battles és a Bon Iver lenyomatai is felsejlenek. A teljes repertoár allegorikus kiindulópontja a hársfa, növénytani nevén tilia, amely a mítoszokban gyakran fenséges, szent és erényeket hordozó növényként, az igazságosság és a szabadság szimbólumaként jelenik meg, és akár ezer évig is élhet. Valamennyi kompozíció címét ez a fa ihlette, legyen az a Baucis (Philemon és Baucis történetéből) vagy a Laima (a hársfa által jelképezett balti istenségről).  

Miquèu és Ádám zenéjében közös pont az utazás örök változása. Miquèu Provence-ból indult világ körüli útjára, hogy megalkossa azt a zenét, amely mindenhol otthon van, és amelyben mindenhol otthon lehetünk. Ádám számára Budapest az út kezdete, kompozíciói a legkülönbözőbb kultúrákat ölelik magukhoz New Yorktól Odesszáig. Zenéjük találkozás, barátság, és mindaz, amit életük során megéltek. Koncertjükön örvénylő utazásnak lehetünk tanúi műfajokon, országokon, kultúrákon, városokon, házakon, körfolyosókon át, lépcsőkön olykor fel, olykor lefelé. Correns és Budapest között. Ádám harmonikája, Miquèu furulyái. És történeteik, amelyek zenévé lettek. Mindig egyszeri, megismételhetetlen, improvizatív, szabad történetek. Az este folyamán Miquèu Montanaro Tangók, és Móser Ádám Lépcsők / Escaliers című műsorából hangzanak el darabok.  

Charlotte Greve szaxofonos-zeneszerző egyedi hangütésével és kompozíciós megközelítésével szülőhazája, Németország és jelenlegi bázisa, New York jazzszcénájában egyaránt nagy elismerést vívott ki, nemrég például a Deutscher Jazzpreis kitüntetését vehette át az év művésze kategóriában. Az Echo-díjas Lisbeth Quartett legutóbbi lemeze, az Intakt Records gondozásában megjelent Release lenyűgözően finom szövésű, melódiákkal átjárt dalok gyűjteménye, amelyek gyengédségéből és képlékenységéből erő sugárzik, és amelyeknél ékesszólóbban semmi nem tanúskodhatna arról, hogy több mint egy évtizednyi közös munka tapasztalatai micsoda érzékeny és magától értetődő kamarazenei összjátékban ölthetnek testet.  

Ez a lemez egy még legendásabb, másik felvétel árnyékába került, pedig rengeteg szépség rejlik benne. A szaxofonos Paul Desmond a Dave Brubeck kvartett egyetlen tagja a zenekarvezetőn kívül, aki nagy név lett. Desmond 1959 augusztusában egy Time Out című lemezt vett fel a Dave Brubeck Quartet tagjaként – az egyik legsikeresebb jazzlemezt valaha. Szeptemberben Jim Hall gitáros, valamint Percy Heath és Connie Kay a Modern Jazz Quartetből csatlakoztak Desmondhoz második szerzői lemezére. A hátra dőlős, hűvös, elegáns, de dögösen szvingelő jazz aranykorának újabb példajaként a kvartett egységesen, rendíthetetlenül nyomja a korszak slágereit, melyek között MJQ-számok mellett főleg standardek vannak, de a CD újrakiadásra egy Desmond-szerzemény is felfért. Az altszaxofon behízelgő és tetszelgő, csábító és megnyugtató. Ezért lett a Playboy magazin szavazásán abban az évben megint első, erre utal az album címe. Ahogy azt a sorozat törzsközönségéből biztosan sokan sejtik, Dennert Árpád fogja a szaxofon egyik felejthetetlen mesterének hangzását a MAO ritmusszekciójával megidézni.

Gereben Zita és zenekarának eklektikus műsorában a dalok egyaránt hordozzák az R’n’B, a pop, a blues és természetesen a jazz stílusjegyeit. A hazai könnyűzenei élet kiemelkedő énekes-dalszerzője 2009-ben alapította saját zenekarát; eddig három sikeres nagylemezt jelentettek meg, saját szerzeményekkel. Az első jazzlemezüket követően (Ready for the sun) megjelent a második, Our Places című album, amelynek populárisabb hangvétele tovább növelte a zenekar rajongótáborát, a harmadik, Az én fesztiválom elnevezésű album pedig magyar nyelvű dalokkal lepte meg a hallgatóságot. Negyedik lemezük őszre várható, amelyből már most is hallhatunk ízelítőt. A sokoldalú énekesnő számos hazai formációval dolgozott együtt: tagja volt az Emil.RuleZ! zenekarnak, a Gringo Sztárnak, valamint közreműködött a Modern Art Orchestra, a Transform Quintet, a Random Trip és a Nagy János Trió produkcióiban. Mindezek mellett a mozifilmek világába is tett kiruccanásokat, olyan betétdalokkal és kisebb szerepekkel, mint például a Boldog születésnapot, a Magyar vándor és a Majdnem szűz. A Gereben Zita Zenekar a hazai szcéna elismert és tehetséges muzsikusaiból áll. A rendkívül összeszokott csapat bátran nyúl a legkülönfélébb zenei stílusokhoz, amelyekből egyedi hangzást alakít ki, és lendületes, szórakoztató estjeiken nagy szerephez jut az improvizáció szabadsága is.  

A Vincent Pongracz és Peter Rom által 2017-ben alapított Synesthetic4 profilját alapvetően meghatározzák azok a komplex, mégis fülbemászó ritmusképletek, amelyek a hip hopból, a kortárs groove-ból és az elektronikus zenéből táplálkoznak, és urbánus jelleget kölcsönöznek az együttes számainak. A humorról, sőt néha egyenesen bizarr hatásról pedig a „dada-rapnak” elkeresztelt halandzsa mellett absztrakt népi dallamok gondoskodnak, amelyek mögött akár Olivier Messiaen ihletése is megbújhat. A zenekar igazi specialitása mégsem az összetevőkben, hanem a tálalásban rejlik, vagyis abban, ahogyan az esztétikai minőségeket társítják egymással: kiegyensúlyozzák a profán és kifinomult zenei elemeket, és az avantgárd művészi hozzáállást a szórakoztatás igényével kombinálják. Zenei munkásságuk elengedhetetlen része a videóklipek készítése, amelyekben a tagok gyakran különféle karakterek bőrébe bújnak, és precízen kigondolt koreográfiákat adnak elő. Nem is csoda, hogy 2024-ben ők vitték el az első Osztrák Jazz Díjat a legjobb élő produkció kategóriában.  

Három kitűnő magyar muzsikus, Szalóki Ági, Ávéd János és Tóth István közös műsorában istenes énekek és egyházi népénekek kortárs feldolgozásai szerepelnek, köztük Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint és 17-18. századi anonim szerzők művei, illetve középkori himnuszok. A hangszerelés és a zenészek egyéni hangvétele már önmagában új dimenzióba helyezi a darabok elhangzását, az őket kiegészítő jazzimprovizációk pedig a hagyomány, a szabadság és a kortárs zenei alkotás szellemiségének legjavát egyesítik. A program a Művészetek Völgyében, a taliándörögdi református templomban debütált tavaly nyáron, azóta pedig egyre több helyszínen ismerhetjük meg ezt a különleges repertoárt.

„Egy török énekesnő-csellista Trabzon tengerparti városából, egy gitáros-brácsás a Románia belsejében fekvő Bakóból, és kiszámíthatatlan dzsókerként egy flamand klarinétos-szaxofonos Antwerpenből: három igazi karakter régre visszanyúló közös zenei gyakorlattal maga mögött találkozott Hollandia urbánus deltájában, hogy a Fekete-tenger vidékéről származó dalokat dolgozzanak fel. Az általuk megszűrt levegőben a három zenész tíz, hozzájuk közel álló ősi dalt juttat lélegzethez, hogy a török, grúz, láz, pontusi görög és tatár eredetű válogatás a ráeső fényben ragyogni kezdjen. Nem újonnan polírozott verziókat adnak elő, hanem bevonnak minket a régóta élő dalok pillanatnyi felfedezésének folyamatába. A körvonalazódás határán, átmeneti illékonyságukban, összeolvadva és semmibe veszve éppúgy képesek megragadni őket, mint teljes fényességükben, a legjátékosabban ficánkoló, életerős karakterükben” – írta Henning Bolte a Black Sea Songs trióról. Az együttes a koncert napjaiban lemezt is rögzít, amely a BMC Records kiadásában fog megjelenni.  

A Falka egy régóta létező zenei közösség, ami tulajdonképpen két éve döntött úgy, hogy zenekarrá formálódik. Mélység és magasság, szomorúság és vidámság, éneklés és tánc, kötöttség és szabadság, közösségteremtő energiák: ez a Falka, egy nyitott zenekar, amelyben a tagok alkalmanként cserélődhetnek, de a játszott zene ettől csak izgalmasabb, változatosabb lesz. Programjuk a tagok vagy más szerzők könnyen befogadható kompozícióiból és akár a pillanat ihlette, helyben megszülető darabokból áll, amelyek tartalmaznak szabad elemeket, megírt részeket és könnyen megtanulható dallamokat is. A cél: lebontani a falat a zenekar és a közönség között, hogy a fellépések során egy, a tűz körül üldögélő, éneklő-mozgó, a szertartásban résztvevő közösséggé olvadjunk össze.

A Helicopets a varsói székhelyű gitáros-zeneszerző, Adam Baran vezetésével fedezi fel a kollektív improvizáció legmodernebb árnyalatait. Zenéjük a hagyományos jazzkvartett közegébe oltva utal a minimalista, az ambient és az elektronikus zenei irányzatokra, merészen átlépve és újraértelmezve a jazz műfaji kereteit. Baran játékstílusának középpontjában a tér és a transzzene áll. Effekteket és más eszközöket bevetve alkot patcheket, gitárját samplerként használva, míg máskor visszatér a klasszikus, már-már mainstream játékmódhoz. A zenekar hangzását alapvetően meghatározza Panilas is, aki elektronikus zajokat és avantgárd improvizációkat csal ki hangszeréből. A ritmusszekcióban Piotr Zygma és Józef Biegański személyében két ötletekkel teli zenészt találunk. Az együttes 2024-ben debütált a Jazz Juniors fesztiválon, ahol több különdíjat besöpörtek, köztük a BMC-ét is. Ennek eredményeként indultak európai turnéra, és idén jelenik meg első albumuk is. A koncert a Lengyel Köztársaság Kulturális és Nemzetközi Örökség Minisztériumának támogatásával valósul meg.  

A De Beren Gieren zenéjében a minimalista megközelítés és a kirobbanó energia kéz a kézben jár – nem véletlen, hogy az elektroakusztikus jazztrió a szürrealizmus és a techno hazájából, Belgiumból indult Európa meghódítására. A Visible Cloaks, a Radiohead, Erik Satie és Jon Hassell munkásságából is merítő trió tagjai sokrétegű, látnoki improvizációkban engedik igazán szabadjára sokoldalúságukat. Az éneklésre csábító dallamok többségét Fulco Ottervanger zongorista írja, már-már gyermeki egyszerűséggel. Lieven Van Pée és Simon Segers sosem hallott hangzáskombinációkkal egészíti ki ezeket a dallamokat a kontroll és az elengedés közös játéka során, ami gyakran kaleidoszkópszerű, szélesvásznú hatást eredményez. Hetedik albumuk, a What Eludes Us mindarról szól, ami elkerüli a figyelmünket, vagy amire szándékosan nem akarunk odafigyelni. Az eredmény – ismét – magával ragadó zene csalóka ritmusokkal, kristálytiszta dallamokkal és gátlástalan elektronikával, amely még alkotóit is képes meglepni.  

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó, idehaza és külföldön is rendkívül népszerű fúvósunk, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként is a magyar jazz egyik meghatározó alakja. Darabjaiban markánsan jelen van a Kárpát-medence és a Balkán népzenei öröksége, organikusan ötvözve a jazz különféle irányzataiból vagy éppen a huszadik századi klasszikusok zenéjéből táplálkozó elemekkel. Játékában az izgalmas dallamfordulatok hol finoman áttetsző, hol erőteljes ritmusokkal társulnak, a lírai megszólalások pedig energikus gesztusokkal lépnek párbeszédre. Ezen az estén elhangzanak a Borbély Műhely repertoárjának közismert darabjai, emellett pedig a zenekar betekintést enged legfrissebb improvizatív kísérleteinek műhelytitkaiba is.  

A Modern Art Orchestra À la MAO című sorozata azt a célt szolgálja, hogy új kontextusba helyezve adják elő a zenekari tagok szerzeményeit és adaptációit, esetenként újabb darabjait. A zenekar lemezeken és koncerteken a magyar jazz történetében párját ritkító hatalmas repertoárt hozott létre. Ezek egyes részét régi vagy új követőik így, tematikus, stilisztikai vagy más elrendezésben még nem hallhatták, ráadásul nem is mindegyiket adták ki lemezen és digitális formában. Akár ismét asszociálhatunk Herbie Hancock nevére is a Modern Art Orchestra szezonzáró tematikus estje kapcsán, mert ezt az utat Hancock szextettje is bejárta közel 30 éve: az aktuális pop slágereket dolgozták fel instrumentálisan. Persze amióta a jazz kialakult, azóta használja az improvizációhoz kiindulópontként a divatos számokat, a Nagy Amerikai Daloskönyv szinte csak musical, pop és film-slágerekből tevődött össze a harmincas évekre. Az utóbbi néhány évtizedben a pop új stílusainak frissessége a legnevesebb külföldi előadókat újra megihlette. A magyar jazz repertoárba is bekerültek a legsikeresebb popegyüttesek számai, ráadásul az olyan háziszerzők, mint Subicz Gábor, Bacsó Kristóf, és a zenekarvezető Fekete-Kovács Kornél film- vagy színpadi zenék adaptációját is elkészítették, az új jazz-standardek egész sorát létrehozva.

A több mint 10 éves Bágyi Balázs New Quartet zenéjében a post bop elemekből építkező, akusztikus, kortárs jazz dominál. A dobos-zeneszerző Bágyi Balázs a magyar jazzélet egyik meghatározó, külföldön is rendszeresen koncertező művésze, partnerei pedig a magyar jazz középgenerációjának jeles képviselői: a Hollandiában végzett szaxofonos Soso Lakatos Sándor, a Junior Prima díjas zongorista, Oláh Dezső, és Közép-Európa egyik legnagyszerűbb bőgőse, Oláh Péter. A zenekar számos európai jazzfesztiválon fellépett az elmúlt években, valamint rendszeresen koncerteznek Kínában – együttműködésük a sanghaji Li Xiaochuan trombitással több éve tart. 2016-ban Pocsai Kriszta énekesnővel közösen elkészített, Homage To Shakespeare című lemezüket a nemzetközi szakmai zsűri Gramofon-díjjal jutalmazta. A formáció repertoárja Bágyi Balázs szerzeményeire épül, aki 2016-ban az év zeneszerzője lett. A hagyományhoz híven az együttes nemcsak a zenekarvezető régebbi kompozícióit adja elő az Opus Jazz Clubban, hanem a közelmúltban elkészült új zenéket is ezen a színpadon mutatja be.  

Oláh Kálmán Jr. művészi világa az örökség, a zenei innováció és a határtalan szenvedély harmonikus ötvözete. A szaxofonos célja, hogy formációjára írt kompozícióit, művészi és zeneszerzői munkásságát a hazai és külföldi nagy presztízsű termekben is megmutathassa, és ezzel a magyar jazz új generációját is pozicionálja a nemzetközi zenei szcénában. A szaxofonművész már korán nagy érdeklődést mutatott a klasszikus zene és a jazz iránt. Édesapjával, id. Oláh Kálmánnal és bátyjával, Oláh Krisztiánnal együtt – akik mindketten neves zongoraművészek – számos olyan formáció tagja, amelyek mind a hazai, mind a külföldi koncerttermek állandó, rangos fellépői. Koncertezhetett a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében, 2021-ben pedig Junior Prima díjjal tüntették ki, ami szintén kivételes tehetségét és elhivatottságát bizonyítja. Zenei tanulmányait elismert művésztanárok irányításával végezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol jazzszaxofon – művésztanár diplomát szerzett.

Lukács Miklós neve mára egyet jelent a cimbalomjáték művészetének legmagasabb szintjével, mind hazánkban, mind a nemzetközi zenei életben. A világ egyik legismertebb és legsokoldalúbb cimbalomművészeként tartják számon, és hangszerének meghatározó úttörőjeként tisztelik. Előadásaiban a kortárs zene, a jazz és a különböző népek zenéi egyedi hangzásvilággá fonódnak össze. Művészetével új megvilágításba helyezte hangszerét, megmutatva a cimbalom hangzásának és lehetőségeinek olyan dimenzióit, amelyeket sokszínű játékmódjában ismerhettünk meg először. A BMC Records kiadásában tavaly megjelent szólólemeze, a Timeless után újabb szólóprogramot dolgozott ki, amely nagyszerű alkalmat kínál arra, hogy mélyebben betekintsünk Lukács Miklós zenei világába, és átéljük annak műfajokon átívelő gazdagságát. Koncertjén a megírt kompozíciók és az adott pillanatban születő improvizációk harmonikusan egészítik ki egymást, miközben a cimbalom páratlan hangzásvilága teljes pompájában bontakozik ki.  

Míg előző lemezeik közül a Soundtrack a filmzenékből inspirálódott, a Trickset pedig a bűvészmutatványok és kártyatrükkök varázslatos világa ihlette, a Horváth „Tojás” Gábor Trió ötödik, Multiverse című albumának kiindulópontját a minket körülvevő univerzum, az elméleti fizika és a dalokban rejlő hangulati sokszínűség adta. Az Opusban most hallhatjuk először a lemez anyagát, amely a koncepción túl a lendület és az intimitás kettősségéből táplálkozik, és az élő zene varázsára, az adott pillanatban megszülető energiákra fókuszál. A zenekarvezető kompozícióit a játékosság, a humor és a legváltozatosabb érzelmek, hangulatok pontos zenei érzékeltetése jellemzi, így a vidám, ritmusváltásokban gazdag dalok mellett nagyívű szólók és himnikus balladák is elhangzanak.  

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Premecz Mátyás neve a hazai közönség számára két dologgal forrt össze: lendületes zenekarokkal – közéjük tartozik a Kéknyúl, Fábián Juli és a Zoohacker, Little G Weevil és a Barabás Lőrinc Kvartett, de ő kísérte Jackie Orszáczkyt is is utolsó hazai turnéján –, és egy óriási Hammond-orgonával. Triójával túlnyomórészt saját szerzeményeit játsszák, stílusuk egészséges keveréke a jazznek, a bluesnak és a funknak. A zenekar első lemeze 2024 végén jelent meg Chicken Pressure címmel, amelynek anyaga most hallható először az Opusban.

Részletek hamarosan...

A Tryon merész és hagyománytörő nagyzenekari munkássága Kellen Mills kompozíciói köré épül. Az együttes összetett szövésű, írott formákat és a szabad improvizációt egyesíti, miközben a klasszikus big band hangszerelést elektronikus textúrákkal és csípős humorral egyensúlyozza ki. Zenéjük a struktúra és a spontaneitás – Mills szavaival élve a „szervezett káosz” – közötti térben kel életre, és olyan különféle alkotóktól kap inspirációt, mint Arnold Schönberg, Ligeti György, Anthony Braxton, Frank Zappa, Charles Mingus vagy Eric Dolphy. Ennek ellenére a Tryon ellenáll a műfaji besorolásnak, és magával ragadó, kiszámíthatatlan élményt nyújt, amely élő koncerteken érvényesül a legteljesebben. Eddig két albumot jelentettek meg a Double Moon kiadónál Läuterung és Freaky Squash Baby címmel, harmadik lemezük megjelenése 2026-ra várható.  

Az LFZE Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium nagyzenekara több mint 20 fiatal muzsikusból áll, akik szabad improvizációs folyamatmodelleken alapuló zenét játszanak. Az együttest Ajtai Péter és Pozsár Máté vezeti, tagjai között jazz- és klasszikus zenészeket egyaránt találunk. Munkájuk a magyar szabad zene hagyományát viszi tovább, amelynek gyökerei a kollektív alkotásban és a spontaneitásban rejlenek, miközben az improvizáció új formáit és struktúráit is keresik. 2024 áprilisában a Magyar Zene Házában az Új Zene projekt keretében léptek fel, majd szeptemberben a Konzis koncertek a Zeneakadémián sorozatban szerepeltek. Mostani estjükön free jazz klasszikusok és irányított improvizációk hangzanak el. 

Balázs József a hazai középgeneráció egyik legtehetségesebb billentyűse, aki az etno-jazz világában és a műfaj fősodrában egyaránt otthonosan mozog. A zongorista a legendás New York-i Blue Note-ban és a Detroit Jazz Fesztiválon is elsöprő sikert aratott East Gipsy Band vezetője. A Balázs Elemér Group megalakulása óta bátyja mellett ő a zenekar másik fő motorja, és lemezen is ebben az együttesben mutatkozott be először (My New Way, 1997), majd hangszerelőként, illetve dalszerzőként is részt vett a zenekar összes további albumán. Játszott a Kőszegi Quartetben, 2003 óta tagja a Dés László Septetnek. 2005-ben testvérével együtt ő is csatlakozott a Contemporary Gregorian projekthez. Számos világhírű zenésszel lépett fel, mint például Randy Brecker, Erik Truffaz, Charlie Mariano, Pat Metheny, Robin Eubanks, Stéphane Belmondo, Bobby Watson vagy Steve Houben. A jazz világában elért sikerein kívül egyéb műfajokban (pop, filmzene) is elismert hangszerelőként, szerzőként tartják számon.

A Péch Lóránt Trio a magyar jazz tehetséges fiatal képviselőiből alakult izgalmas formáció, amelyet a zongorista-zeneszerző Péch Lóránt hívott életre 2023-ban. Az együttes célja, hogy Péch saját szerzeményeit combo hangszerelésben szólaltassa meg, új színekkel gazdagítva a modern jazz palettáját. A kompozíciók mesterien ötvözik a modern és hagyományos jazz stílusjegyeit, finoman beleszőve a klasszikus zenéből merített inspirációkat is. A trió mindhárom tagja a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékének hallgatója. Fiatal koruk ellenére már számos hazai jazzklub és fesztivál közönségét elbűvölték játékukkal, lendületükkel és egyedi zenei világukkal. Ezen a különleges estén egy negyedik kiváló fiatal pályatársuk, Balogh Máté csatlakozik a zenekarhoz.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

„Minden taktusban, minden szólamban ott munkál a kisördög, a hangzás vérforraló” – írja a Magyar Narancs kritikusa, aki később „egészen elbűvölő boogaloo-jazzt” emleget, majd kijelenti, hogy a „a kicsattanó jókedv és a zenélés öröme átsüt minden kottafejen”. „Stílus-magasiskolát mutat be új lemezén a magyar alternatív zenei világ különleges alkotója, Bujdosó János” – fokozza a dicséreteket a HVG, amelynek szemfüles tudósítója a zenekar egyik koncertjén is járt, és benyomásait így fogalmazta meg: „az esemény igazi fiesztává kerekedett, ahol az ínyenc élőzene-fogyasztó közönség ismét meggyőződhetett arról, hogy Bujdosó János előadóként, mini big bandje karmestereként ugyanolyan utánozhatatlan, mint zeneszerzőként”.

Részletek hamarosan...

„Mindhárman más-más zenei világot képviselünk, de egy közös cél vezérel minket: hogy a zenénken keresztül meséljünk. Nem pusztán hangokat játszunk – zenélés közben olyan csodás, egyedi történeteket mondunk el, amelyeket szavakkal talán nem is tudnánk kifejezni. Az élő koncert varázsa abban rejlik, hogy soha nem tudhatjuk, mi fog történni a következő hangok megszólaltatásakor. Mi szeretjük ezt az ismeretlen zenei világot, amit az improvizáció kínál lehetőségként a zenészeknek. Minden koncert egy új felfedezés, ahol a zene, a közönség és a pillanat együtt formálja a hangokat. Nem a tökéletességre törekvés, hanem a szabadság és az önkifejezés az, ami hajt minket. Azért muzsikálunk, hogy a koncert magával ragadó, elbűvölő pillanatait a zenén keresztül átélhessük és átadhassuk a hangokkal együtt lüktető hallgatóknak” – mondta el a trióról Nagy János. Az együttes első albuma 2025 tavaszán jelenik meg, Voyagers címmel. Repertoárjuk főként a zongorista, Nagy János Yancha kompozícióiból áll.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan....

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...