A Blood Quartet 2015-ben alakult a New York-i Mark Cunningham és három katalán zenész: Lluís Rueda, Kike Bela és Carles Esteban részvételével. Hangzásviláguk improvizációval átitatott közegben ötvöz nyugtalanító atmoszférákat és szabad formájú zenei szerkezeteket, amelyeket főként a no wave, a jazz noir, a free jazz és az industrial rock inspirál, de erős rokonságot tartanak az underground és az experimentális irányzatokkal is. Kísérteties kompozícióikat, amelyek akár egy film noir vagy absztrakt thriller zenei anyagai is lehetnének, nagyban meghatározza az effektezett trombita, a torzított gitár, a súlyos basszus és a tört ritmusok használata. A több mint tíz éves zenekar a társművészetek iránt is élénken érdeklődik, így dolgoztak filmes, költészeti, táncos és performansz produkciókon is. Eddig öt lemezt jelentettek meg: Dark Energy (2015), Deep Red (2016), Until My Darkness Goes (2018), Root 7 (2022), legutóbb pedig a Dongyang Gozupa csapatával együttműködésben készült Terra Ignota (2025).  Fotó: Anita Cortes A koncert az Institut Ramon Llull és a JAZZ I AM támogatásával valósul meg, a Catalan Jazz On Tour program keretében.  

A Skylark Metropolitan a többszörösen az Év altszaxofonosa és zeneszerzője díjjal kitüntetett szaxofonos, Tóth Viktor legifjabb zenekara. Tóth Viktor eddig megjelent nyolc albuma közül több elnyerte az Év jazzlemeze díjat; valamennyi felvétele és együttese más-más hangzást képvisel. Közös bennük az újító szándék, az elsöprő kifejezőerő és a melodikus gazdagság. A nagyszerű zenészektől különleges repülésre számíthatunk ezen a koncerten, a swingalapú modern jazz és a tört groove-ok tájai fölött.   "Gyönyörű gitár-altszaxofon uniszónók, himnikus szépségű melódiákkal és mesteri pontosságú, atomjaira szétzúzott dallam- és ritmusvilágú gitárszólók. Volt gyönyörű balladisztikus kompozíció bársonyos, erőteljes bőgőszólóval, delejező ütőhangszeres kísérettel. De táncra mozdító hip-hop groove is füstös klubhangulattal. Pacsirták a zenei metropoliszban, egy kis zsákfaluban a telihold alatt a Nagykevély lábainál. Tóth Viktor karmesterként tartotta kézben a koncert zenei ívét, finom instrukciókkal fogva össze a zenészek földöntúli játékát. Az alkotóerejük teljében lévő zseniális, egyéni hangú muzsikusok, akik a világjárvány és a lockdown sokkja után a szakmai tudásukkal, és zenei univerzumukkal, közösségi csoda megteremtésével zökkentik vissza a bolygót egy reménytelibb életbe. Ilyen katartikus zenei élményben nagyon ritkán részesülhet a közönség" – írta Barcsik Géza a Skylark Metropolitan fellépéséről a B52 Jazzfesztiválon. Fotó: Barcsik Géza

A fenyegető politikai, vallási és kulturális polarizálódás korában a Yemen Blues igyekszik jó példával elöljárni: a közösség mindent és mindenkit magában foglaló ünnepélyét teremti meg zenei eszközökkel. A zenekar négy tagja különböző kontinenseket képvisel, származási gyökereik pedig még ennél is több kultúrát fednek le. Ez a globális mozaik a beduin folklór, a funk, a blues, az avantgárd, az arab klasszikus zene, a rock, a pszichedelikus zene és a jazz hihetetlenül felvillanyozó, poliglott keverékében ölt testet. A kvartett legújabb, műfajokon kívüli albuma, az Only Love Remains a hagyományokat nyers érzelmi erővel és kortárs hangzással egyesíti, amelyből mélyen spirituális, mégis zsigerekre ható repertoár születik.  Fotó: Dudi Dayan  

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus.Szabó Illés a fiatal magyar jazz-generáció sokoldalú alkotója, jazzgitárosként, zeneszerzőként és hangszerelőként egyaránt aktív szereplője a hazai zenei életnek. A Magyar Jazz Szövetség 2021-es big band zeneszerző versenyének győztese, tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Conservatorium van Amsterdamintézményeiben végezte. Pat Metheny a jazz egyik legszélesebb horizontú alkotója: zenéjében a lírai dallamosság, az atmoszférikus hangzás és a groove-központú gondolkodás egyaránt jelen van, miközben folyamatosan tágítja a műfaj határait. Kompozíciói egyszerre közvetlenek és komplexek, könnyen befogadhatók, mégis mélyen kidolgozottak. A koncert különlegessége, hogy Metheny szerzeményei nagyzenekari megszólalásban hangzanak el: az átiratokat a kiváló Bob Curnow és Szabó Illés készítették. Az eredeti darabok új fénytörésben jelennek meg, miközben megőrzik Metheny zenei világának karakteres atmoszféráját.

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus.Szabó Illés a fiatal magyar jazz-generáció sokoldalú alkotója, jazzgitárosként, zeneszerzőként és hangszerelőként egyaránt aktív szereplője a hazai zenei életnek. A Magyar Jazz Szövetség 2021-es big band zeneszerző versenyének győztese, tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Conservatorium van Amsterdamintézményeiben végezte. Pat Metheny a jazz egyik legszélesebb horizontú alkotója: zenéjében a lírai dallamosság, az atmoszférikus hangzás és a groove-központú gondolkodás egyaránt jelen van, miközben folyamatosan tágítja a műfaj határait. Kompozíciói egyszerre közvetlenek és komplexek, könnyen befogadhatók, mégis mélyen kidolgozottak. A koncert különlegessége, hogy Metheny szerzeményei nagyzenekari megszólalásban hangzanak el: az átiratokat a kiváló Bob Curnow és Szabó Illés készítették. Az eredeti darabok új fénytörésben jelennek meg, miközben megőrzik Metheny zenei világának karakteres atmoszféráját.

A pontosan kalibrált tömegtermékek korában az egyedi, egyszeri és megismételhetetlen intellektuális-érzelmi élményre vágyókat várja izgalmas kalandra a Grencsó Paradox Four. A zenekar magját Grencsó István fúvós, a hazai szabadzene feketeöves mestere és Dukay Barnabás alkotja, aki nemcsak napjaink egyik legjelentősebb, kategóriákba, stílusokba nem szorítható, extravagáns zeneszerzője, de emellett kiváló billentyűs játékos is. Együttműködésük több mint tíz évre tekint vissza, ezalatt minden alkalommal különleges, mondhatni spirituális egymásra hangoltságról tettek bizonyságot, ami párját ritkítja. Közös zenéléseiket olyan, a szabadzenében mérföldkőnek tekinthető lemezek örökítették meg, mint a Hátrahagyott dolgok apály idején, az Esszék, a When Down..., és akkor még nem beszéltünk a magángyűjteményekben lappangó kitűnő koncertfelvételeikről. Hozzájuk csatlakozik – nem első alkalommal – az autonóm világú zeneszerző, Bolcsó Bálint elektronikus eszközeivel, aki Grencsóval korábban figyelemreméltó duófelvételeket is készített. Miklós Szilveszter rendkívüli zenei és technikai felkészültségű ütőhangszeres, Grencsó egyik legrégebbi muzsikus partnere. Játékának különös értéke, hogy messze túllép a ritmusalapokat szolgáltató „doboláson”: a szabad improvizációkban zenésztársaival egyenrangú alkotó.  Ezen az estén bizonyosan az első hangtól az utolsóig egymással társalgó zenei gondolatok szabad áramlását fogjuk hallani. Ez különleges figyelmet igényel a közönségtől is, ami lehetőséget kínál a zenei áramlatokba való belépéshez, vagyis ahhoz, hogy ne csupán befogadói, hanem részesei legyenek a teremtésnek. 

Tisztelt Vendégeink! Joe McPhee egészségügyi okokból sajnos nem tud fellépni ezen a koncerten, így az eredetileg meghirdetett felállástól eltérően Rudi Mahall játszik szaxofonon. Megértésüket köszönjük!BMC – Opus Jazz Club A német basszusklarinétos és szaxofonos, Rudi Mahall az európai kortárs, avantgárd és improvizációs zenei szcéna kimagasló képviselője, aki az Opusban Alexander von Schlippenbach és a Grencsó Kollektíva zenei tettestársaként is megfordult már. Szintén a free jazz nagymestereként vált ismertté Steve Swell, aki a harsona – sokak által korlátnak tartott – technikai sajátosságait fordítja előnyére játékos és virtuóz, a postbopra építő zenei világában. A kvartett alapját Mark Tokar és Klaus Kugel összeszokott ritmusszekciója biztosítja: az ukrán nagybőgős hangszíne az egész zenekar hangzását meghatározza, míg a német dobos letisztult precizitásával és éberségével válik a beszélgetés nélkülözhetetlen résztvevőjévé. Fotó: Žiga Koritnik  

A hazai jazz- és szabadzenei színtér ismert alakjaiból álló Qiyan a Córdobai Kalifátusban élt zsidó rabszolganők tradicionális zenéjére alapozza az etnojazzel erősen rokon világát. A zenekar vezetője és ötletgazdája Ajtai Péter (AMP, Baló Project, Geröly Trió, Mingus! Mingus! Mingus!), aki első saját neve alatt megjelent lemezét is ezzel az együttessel készítette el. 2020-ban látott napvilágot cím nélküli debütáló albumuk, majd a következő évben a Man is a Dream About a Shadow, amelyben a kárpát-medencei hagyományok hatása is megmutatkozik. A qiyan kifejezés a klasszikus arab terminológiában olyan rabszolganőket jelölt, akiket arra köteleztek, hogy énekükkel, hangszeres zenéjükkel és bájaikkal is szórakoztassák fogvatartóikat. Ezek a Córdobai Kalifátusban élő, többnyire zsidó rabszolgák a gésákhoz hasonlóan igen jártasak voltak zenében, költészetben és úgy általában a művészetekben, ebből adódóan a premodern iszlamista női társadalomban a rabszolgák legmagasabb rendjét képezték. A középkori arab költőnők jelentős része is közülük került ki. A Medinában, Bagdadban vagy Córdobában képzett qiyanok dallamkincséből Al-Andalúziában kialakult egy külön zenei tradíció, amely a rabszolgaság eltörlése után is fennmaradt. A térség a Córdobai Kalifátus (929–1031) alatt élte aranykorát, amikor felvirágzott a gazdaság és a kultúra. A Córdobai Kalifátusra általában jellemző volt a vallási türelem; ez vonatkozott a zsidó vallásra is, sőt a keresztények közül sokan át is tértek az iszlám hitre. A zenekar ennek az időszaknak a hihetetlenül gazdag zsidó-arab zenei termését veszi alapul. Fotó: Demeter Márton Ádám   

A finn szaxofonos, Timo Lassy tevékenységének fókuszában jelenleg az egyszerű hangszer-összeállítással, de annál hevesebb kifejezőerővel alkotó Timo Lassy Trio áll. Munkájuk alapját a három zenész közötti dinamikus összjáték és zenei kötelék adja. Debütáló albumuk 2021-ben jelent meg Trio címmel, amelyet 2025-ben, a We Jazz Records kiadásában a Live in Helsinki című élő lemezfelvétel követett. Az együttes a groove-os jazzt, a nyers improvizációt és az érzelmi mélységet ötvözi, hangzásuk pedig a hagyományban gyökerezik, ugyanakkor merészen tekint a jövőbe. Lassy korábban elnyerte a finn Grammynak is nevezett EMMA díjat az év legjobb jazzalbuma kategóriában, illetve a finn jazz legrangosabb elismerését, a Yrjö díjat az év jazz-zenészeként. Fotó: Teemu Kurko  

Az Alexi Tuomarila Quartet repertoárját a zenekarvezető kompozíciói alkotják, amelyekben mind a négy zenész dallami és harmóniai kézjegye megmutatkozik, ugyanakkor a főszerep a nyitottságé és a spontán interakcióké marad. Alexi Tuomarila egy évtizeden át turnézott a legendás lengyel trombitással, Tomasz Stankóval; Sphere című lemezét a BBC Music Magazine a hónap albumának választotta, és elnyerte a finn Grammyként is ismert EMMA díjat. Bendik Hofseth a Steps Ahead zenekarban vált ismertté, Michael Brecker utódaként. Markku Ounaskari számos lemeze az ECM Records kiadásában jelent meg, míg Mikael Saastamoinen a finn improvizációs szcéna fiatalabb generációját képviseli, több projektben dolgozott együtt például az Opusban is nagy sikert aratott Linda Fredrikssonnal.

A 2022-ben alapított Négyessy Barnabás Quartet hangzásvilága nyitott és sokszínű: a jazz, a rock, a klasszikus zene és a népzene stíluselemei egyaránt meghatározzák a fiatal együttes zenei gondolkodását. Céljuk, hogy időről időre olyan megújuló koncertprogramot mutassanak be, amely betekintést enged közös zenei felfedezéseikbe. Fellépéseiken különösen hangsúlyos szerepet kap a tagok zenei szabadsága és egyenrangúsága: a fő zenei témákhoz kapcsolódó improvizatív részek teszik teljessé a kvartett mondanivalóját, miközben a közönséget is aktívan bevonják a zenei folyamatba. Darabjaik gyakran hosszabb ívű kompozíciók, amelyekben a lágy, melankolikus hangulatokat dinamikus, sűrű szakaszok váltják. Ezeket a szerzeményeket most Ávéd Jánossal közösen alkotják tovább, a gitár és a szaxofon együttes megszólalását helyezve előtérbe. A műsort olyan zenekarok munkája inspirálta, mint a Kurt Rosenwinkel Group, a Human Feel, Reinier Baas és Ben Van Gelder, illetve Brian Blade és a Fellowship Band. A zenekarvezető tavaly a Kunstuniversität Graz stúdiójában rögzítette diplomaanyagát, a kvartettet fúvósokkal kiegészítve – ebből a négy darabból és az azóta megjelent új számaikból állították össze koncertprogramjukat, amely ilyen formában csak a mostani estén lesz hallható. Fotó: Négyessy Máté

A bécsi bázisú avantgárd kvartett, a menü.24 egy olyan generáció tagja, amely már nem a műfajok segítségével határozza meg munkásságát: zenéjükre bármi és minden hatással lehet a körülöttünk lévő világban, vibráló, lankadatlan kompozícióikba így a jazztől a zajzenén át a grunge-ig számos elem utat talál. A himnikus dallamok, torzított basszusok és kiszámíthatatlan ritmusok hol törékeny atmoszférákba oldódnak, hol pedig kiáltó hangzavarrá fokozódnak. A négy zenész által közösen megalkotott művészi vízió része a tág dinamikai skáláját bejáró zenekari hangzás is, amely akusztikus és elektronikus elemeket egyaránt alkalmaz. Fotó: New Wave Media

A Pátkai Rozina által alapított MINKA alkotócsoport neves magyar költők – köztük Czóbel Minka, Pilinszky Sándor, Petőfi Sándor vagy Tandori Dezső – verseiből teremt állandóan változó, de mindvégig intenzív hangképeket, amelyek atmoszférája főként az elektronikus tánczenéből, a free jazzből és a kortárs zenéből táplálkozik. Legújabb műsoruk Nemes Nagy Ágnes szövegei köré épül, a költészet, az experimentális zene és a szabad improvizáció határterületén. A Függőleges pillanat korábban megszületett kompozíciói ezen az estén fellazulnak és új formát öltenek: a dalok, a versek és a költő archív hangfelvételei élő elektronikus és akusztikus hangfolyamatokkal kapcsolódnak össze. A komponált részek szabad improvizációkba bomlanak, majd váratlan formákban térnek vissza. A versek képei, tárgyai, terei és csendjei hanggá, ritmussá és folyamatosan változó zenei szerkezetté alakulnak. Fotó: Simándi Nóra

A Szabó Dániel Trió műsorának gerincét a zenekarvezető kompozíciói alkotják. Kaleidoszkóp, azaz színesen kavargó változások gyors egymásutánja – akár így is jellemezhetnénk azt a repertoárt, amelyet mégis egységgé formál a szerző személyiségéből fakadó, sajátos nyelvezet. Szabó Dániel az afro-amerikai ritmusok szövevényes struktúrájában vagy a jazz összetett harmóniavilágában éppolyan otthonosan mozog, mint a közép-kelet-európai, klasszikus és népzenei nyelvezetben. Talán az irodalom, a színház- és filmművészet iránti szeretetének és érdeklődésének köszönhető, hogy a zenéje szinte mindig történetet mesél, amely, fusson akár egy vagy több szálon, tele van feszültségekkel, oldásokkal, határozott karakterekkel és sokszor a vizualitást is megidéző atmoszférákkal. Ebbe a gazdag világba vezeti be a közönséget a Trió, amelyben Szabó mellett két kimagaslóan tehetséges, nemzetközileg szintén foglalkoztatott fiatal muzsikus, Gyányi Marcell és Szabó Dániel Ferenc játszik, akik magas szintū szakmai felkészültségükkel és kreatív energiáikkal teszik teljessé a produkciót. Fotók: Palotai Misi, Hrotkó Bálint / BMC, Szeidl György

A Németh Bendegúz Quartet egy budapesti, fiatal magyar zenészekből álló kortárs fusion formáció. Instrumentális zenéjükben a groove-ok ereje, a funk zamata, a blues érzelmi töltése és a rock energiája találkozik a jazz improvizatív világával – hidat képezve az odafigyelést és aktív jelenlétet igénylő, improvizatív zene, illetve a könnyebben befogadható, szórakoztató és táncolható zene között. Műsoraik saját kompozíciókból állnak, amelyek kötött témákra, formákra és szerkezetekre épülnek, ugyanakkor nagy teret hagynak a játékos, felfedező attitűd és a spontán zenei kommunikáció számára. A négy zenészt összekötő baráti és zenei kapcsolat minden koncertet egyedivé tesz. A zenekar célja, hogy a jazz szabadságát és spontaneitását a groove közvetlenségével ötvözve olyan élő zenei élményt hozzon létre, amely nemcsak a jazzkedvelő közönség számára tartogat lebilincselő pilanatokat, hanem a műfajban kevésbé járatos hallgatók is könnyen kapcsolódhatnak hozzá. A Németh Bendegúz Quartet a 2026-os Müpa Jazz Showcase-en elnyerte a Budapest Music Center különdíját. Fotó: Streer Dániel   

A lengyel akusztikus kvartett, az O.N.E. neve kétértelmű: a szó lengyelül az „ők” névmás nőnemű megfelelője – találó utalás a kizárólag nők alkotta felállásra –, míg angolul természetesen az egységet jelzi. Mindkét jelentés tükrözi a zenekar egalitáriánus megközelítését és közösen kimunkált hangzásvilágát. Harmadik albumuk Well, actually… címmel 2025 októberében jelent meg. A demokrácia szellemiségében és a kollektív improvizációban gyökerező lemezen a négy tag saját kompozíciói szerepelnek, amelyek elmossák a határokat a modális jazz lírai vonásai és a szabad improvizáció nyers energiái között. A négy különböző vérmérséklet és zenei érdeklődés párbeszédében a modern jazz a hagyománnyal, a líraiság a humorral, a szerkezetek kötöttsége pedig spontaneitással találkozik. Fotó: Sisi Cecylia  

A 2021 márciusában megalakult Ninja Episkopat a populáris zene, az elektronikus zene és a jazz hatásait ötvözi. A három zenész sokrétű színpadi és alkotói tapasztalatára alapozva alakított ki kompromisszumokat nem ismerő, intenzív hangzást. A trió az elektronika, a jazzimprovizáció és a punkos energiák robbanékony elegyéből, szabadjára eresztett káosz és patikamérlegen adagolt hatások között egyensúlyozva hozza létre feszültséggel, kifejezőerővel és váratlan fordulatokkal teli műsorait. 2022-ben debütáltak a God Save The Queer című EP-vel, majd egy évvel később látott napvilágot első konceptalbumuk All Thoughts Are Bad Thoughts címen. Újabb lemezük, az Ubryk 2026 októberében jelenik meg. Fotó: Maciej Chabowski  

A lengyel jazz kultikus sztárja, Marcin Masecki sportot űz abból, hogy bármilyen zenei irányzathoz is nyúl, soha nem azt teszi vele, amire az ember számítana. Több mint egy évtized meglepetés-láncolata után most egy olyan albummal rukkolt elő, amely talán a leginkább közelít a hagyományos jazzlemezek világához: trióban festi meg saját portréját a jazztörténet egyik legnagyszerűbb különcéről, Thelonious Monkról. Masecki tizenévesen, klasszikus zenei tanulmányai során találkozott először Monk zenéjével. „A zeneiskolában mindenki azt mondta nekem, hogy ez a fickó képtelenség, egyetlen hangot sem tud eltalálni a zongorán. De az, amit hallottam, mélyen megérintett. Klasszikus zongoristaként gyakran érzi kötelességének az ember, hogy lírikusan és poétikusan játsszon. Monk viszont ütőhangszernek tekintette a zongorát. Ő volt az, aki megmutatta nekem, hogy kövessem a saját hangomat, anélkül, hogy arra figyelnék, amit technikailag követelnek tőlem. Nála minden kizárólag az érzésről szólt” – emlékezett vissza Masecki, aki éppen Monk halála évében, 1982-ben született. Thelonious Monk a jazz történetének egyik legönfejűbb művésze, aki sztenderdek vagy technikailag virtuóz darabok játszása helyett a bebop egy merőben eltérő, befelé forduló ágát teremtette meg. Masecki számára most érkezett el az ideje, hogy munkásságában igazán elmélyedjen – monki módon, hiszen a darabokat nem hagyományos zongoratrióval, hanem két szemtelenül fiatal pályatársa, Eldar Tsalikov altszaxofonos-klarinétos, illetve Jan Pieniążek dobos társaságában adja elő. Az anyag 2025 februárjában lemezen is megjelent a BMC Records kiadásában. Fotó: Huszti István / BMC  

A jazz személyessége, a soul szenvedélye és Amy Winehouse szókimondó dalai találkoznak Lilienn koncertjén. Az első részben klasszikus jazzsztenderdek szólalnak meg friss hangszerelésben. A második szett Amy Winehouse Back to Black című albumának húszéves jubileuma előtt tiszteleg. A jazzes átiratok a soul és az R&B világát gazdag harmóniákkal, változatos ritmusokkal és improvizációval kapcsolják össze, megőrizve a dalok nyers érzelmi erejét, mégis új részleteket és hangsúlyokat bontva ki belőlük. A formáció élén Rabie Lili, művésznevén Lilienn áll, akinek hangja Amy Winehouse sebezhetőségét és szenvedélyét idézi, miközben saját, karakteres zenei világát is megmutatja. A vendégként csatlakozó Fekete-Kovács Kornél trombitajátéka különleges színnel gazdagítja a zenekar hangzását.

Clara Lai zongoristaként és zeneszerzőként egyaránt az improvizáció és a kompozíció közötti finom átfedések felderítésére törekszik. Ebben tanulmányaira is támaszkodhat: előbb klasszikus zongorát tanult, amelynek során a kortárszenei repertoárra fókuszált, majd jazz-zongora diplomát is szerzett. Jelenleg Barcelonában él, ahol a jazz-, az improvizációs és a kísérleti szcéna különféle projektjeiben vesz részt. Az Àlex Reviriego és Oriol Roca tagságával alakított triója corpos címmel jelentette meg első albumát 2022-ben. Az együttes a kollektív alkotás folyamatait fedezi fel, különböző hangzásvilágok, kompozíciós lehetőségek és improvizációs nyelvek bejárásával. Zenéjük energikus, mégis elmélkedő, amelyben aleatorikus és zajzenei jegyek, nagy csendek és szikár dallamok is megférnek.  Fotó: Alexandra Garzón A koncert az Institut Ramon Llull és a JAZZ I AM támogatásával valósul meg, a Catalan Jazz On Tour program keretében.  

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó, idehaza és külföldön is rendkívül népszerű Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként is a magyar jazz egyik meghatározó alakja. Darabjaiban markánsan jelen van a Kárpát-medence és a Balkán népzenei öröksége, organikusan ötvözve a jazz különféle irányzataiból vagy éppen a huszadik századi klasszikusok zenéjéből táplálkozó elemekkel. Játékában az izgalmas dallamfordulatok hol finoman áttetsző, hol erőteljes ritmusokkal társulnak, a lírai megszólalások pedig energikus gesztusokkal lépnek párbeszédre. A kiváló zenésztársakkal megalakított Borbély Műhely vendége ezúttal az amerikai tenorszaxofonos és fuvolista, Lew Tabackin lesz. Borbély Mihállyal tíz éve, New Yorkban találkoztak először, szakmai kapcsolatuk pedig hamar zenei barátsággá érett két kulcsmotívumon: a tárogatón és a legendás magyar gitáros, Zoller Attila személyén keresztül, akivel Tabackin rendszeresen játszott. 2017-ben Borbély és Tabackin két nagy sikerű koncertet adott Magyarországon (a Fonó Budai Zeneházban és a JazzKanizsa fesztiválon), amelyek régóta tervezett folytatása ezen az estén ölt végre formát. A műsoron kettejük kompozíciói mellett Zoller Attila szerzeményei és jazzörökzöldek is szerepelnek. Fotó: Halász Gyula

„Lukács Miklós és a Cimbiózis trió zenei világának varázsa, hogy nem adja meg a hallgatónak a műfaji címkézés bárgyú örömét” – írta az együttesről Fazekas Gergely zenetörténész. Lukács Miklós cimbalomművész kétségkívül a magyar és nemzetközi zenei élet egyik legkivételesebb alakja: klasszikus zenei képzettsége lehetőséget adott számára, hogy a jazzel és a kortárs zenével egyaránt elmélyülten foglalkozzon. Virtuóz játékmódja és folyamatos kísérletezése korábban ismeretlen hangzások felfedezését eredményezte hangszerén. Ennek legjobb példáit hallhatjuk a 2013-ban alapított Cimbiózis Trió zenéjében is, amely azóta is változatlan felállásban – Orbán György bőgőssel és Baló István dobossal – a hazai jazzszíntér egyik legeredetibb formációjává nőtte ki magát. A különleges hangszer-összeállítás, a saját szerzeményekből álló, folytonosan bővülő repertoár mellett jócskán szerepe van ebben annak a ténynek is, hogy sem a zenekarvezető, sem a tagok nem riadnak vissza a kísérletezéstől és az új utak keresésétől. „Úgy komponáltam erre a trióra, hogy kamarazeneszerűen szólaljunk meg, ahol minden zenész egyforma súllyal van jelen. Ezért is választottam a Cimbiózis nevet: a köztünk lévő szimbiózis kulcsfontosságú” – mondta el Lukács Miklós. Fotó: Huszti István / BMC  

Tom Bourgeois zenei világa a modern jazz és a kortárs zene metszetében helyezkedik el. Szólótól nagy együttesekig mindenfajta apparátusra komponál, saját zenekarai mellett olyan formációk munkájában vesz részt, mint az Odil, a Vestige vagy a Jelle Van Giel Group, és mintegy húsz filmzenét is jegyez. Új kvartettjét, amely Lili Boulanger kompozícióinak személyes, jazzel átitatott értelmezését nyújtja, 2023-ban alapította Belgiumban élő neves zenésztársakkal. A lírai darabok híven őrzik a kora 20. századi zene minden harmóniai zamatát és dallamosságát, amit átlátható szerkezet és egyszerű, letisztult hangszerelés tesz még kellemesebb hallgatási élménnyé. A tragikusan fiatalon elhunyt Marie-Juliette Olga „Lili” Boulanger (1893–1918) zenész családba született, így hamar felismerték tehetségét. Ötévesen már elkísérte nővérét, Nadia Boulangert a párizsi Conservatoire óráira, majd maga is elkezdett különféle hangszereken játszani. Zenei tanulmányai komolyra fordulását krónikus betegsége akadályozta egészen 16 éves koráig. Ő az első női zeneszerző, akinek odaítélték a Római díjat: 1913-ban a Faust et Hélène című kantátáját ismerték el, amelyet életében többször is előadtak. Kompozíciós stílusára Claude Debussy és Gabriel Fauré gyakorolta a legnagyobb hatást. A koncerten két vendégművész működik közre: Harcsa Veronika nemcsak énekével, hanem saját szövegeivel is gazdagítja a számokat, Vincent Courtois pedig hajlékony csellóhangját és kortárs-klasszikus zenei tapasztalatát adja a dalokhoz. A zenei anyag az Igloo Records és a BMC Records együttműködésében lemezen is megjelent 2025 áprilisában. Fotó: Radványi Tibor  

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A harmadik esten Cseke Gábor és Maria Schneider találkozása kerül a középpontba. Maria Schneider a kortárs big band egyik legmeghatározóbb alakja, akinek zenéjét különleges hangszerelési érzékenység, organikus formaépítés és erőteljes érzelmi ív jellemzi. Kompozíciói gyakran festői jellegűek, finom dinamikai árnyalatokkal és gazdag textúrákkal. Cseke Gábor zeneszerzőként és előadóként is a részletek iránti érzékenységéről ismert, zenéjében a komplex struktúrák és a szabadabb, improvizatív gondolkodás egyensúlya jelenik meg. Ez az este a hangszínek és zenei ívek különösen gazdag, árnyalt világát ígéri, ahol a nagyzenekar szinte kamarazenei finomsággal szólal meg.

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A harmadik esten Cseke Gábor és Maria Schneider találkozása kerül a középpontba. Maria Schneider a kortárs big band egyik legmeghatározóbb alakja, akinek zenéjét különleges hangszerelési érzékenység, organikus formaépítés és erőteljes érzelmi ív jellemzi. Kompozíciói gyakran festői jellegűek, finom dinamikai árnyalatokkal és gazdag textúrákkal. Cseke Gábor zeneszerzőként és előadóként is a részletek iránti érzékenységéről ismert, zenéjében a komplex struktúrák és a szabadabb, improvizatív gondolkodás egyensúlya jelenik meg. Ez az este a hangszínek és zenei ívek különösen gazdag, árnyalt világát ígéri, ahol a nagyzenekar szinte kamarazenei finomsággal szólal meg.

A Futuro Ancestrale egy kísérleti formáció, amelyet az olasz születésű, amszterdami bázisú multiinstrumentalista-zeneszerző, Giuseppe Doronzo vezet. A zenekar abból az ötletből született, hogy a kortárs improvizációt és a nem nyugati zenei hagyományokat ötvözze. Második albumuk, az Elsewhen anyagában az elektronika mellett központi szerepet játszanak a kínai, albán vagy éppen csádi tradicionális zenéből kölcsönzött ősi hangszerek. Doronzo és társai a különféle hangzások és kultúrák egyazon zenei térbe invitálásával kezdeményeznek ünnepéllyé fejlődő, élénk párbeszédet. A zenei anyag a pillanatban zajló kollektív komponálás szellemében bontakozik ki, teret nyitva a spontán alkotás és a jelen előtti tiszteletadás számára. Fotó: Eric Van Nieuwland  

Az amszterdami és lisszaboni kortárs kreatív zenei színtér három egyedi hangú improvizatőre, Ziv Taubenfeld, Helena Espvall és João Sousa nemrég alapította meg elektroakusztikus trióját, amelyben a basszusklarinét, cselló és dob szokatlan hangszer-összeállítása különleges hangszínek kiaknázását teszi lehetővé. Meditatív, dallamos, csendesen parázsló zenei világuk egy szempillantás alatt tombolásba csap át, ha a zenei folyamat úgy kívánja. Törékeny kamarazenei összjáték és nyers kifejezőerő között egyensúlyozó debütlemezük You, Full of Sources and Night címmel 2025-ben jelent meg. A trió tagjai olyan művészekkel dolgoznak, mint Tony Malaby, Hamid Drake, Carlos Zingaro, Marta Warelis vagy Steve Swell.  Fotó: Miguel Estima  

Ada Rave, aki több mint egy évtizede él Hollandiában, az amszterdami improvizációs szcéna egyik legerőteljesebb és legaktívabb hangja. Rendszeresen működik együtt olyan művészekkel, mint Ab Baars, Ig Henneman, Wilbert de Joode vagy Michael Moore, és fontos tagja az amszterdami kollektíváknak és kísérleti zenei műhelyeknek. Jasper Stadhouders a kortárs holland gitárjáték egyik vezető alakja, akit széles körben a Dutch creative music kezdeményezői között tartanak számon. Játszott többek között Han Bennink, Terrie Ex, Andy Moor, Wilbert de Joode és Onno Govaert oldalán, és meghatározó figurája az Ex köré szerveződő zenei közegnek, valamint az amszterdami és nemzetközi improvizációs életnek. Ajtai Péter és Miklós Szilveszter a közép-európai szabad improvizáció megkerülhetetlen alkotói, akik hosszú évek óta jelen vannak a magyar és nemzetközi avantgárd zenei közegben. Munkájuk során olyan művészekkel léptek fel, mint Dresch Mihály, Grencsó István, Hamid Drake, Tobias Delius vagy Alexander von Schlippenbach. Zenéjük a régió sajátos improvizációs örökségét ötvözi a kortárs kísérleti zene nyitott és folyamatosan alakuló formáival. Fotók: Cristina Marx, Adriana Melo, Hrotkó Bálint / BMC

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A sorozat zárókoncertjén Korb Attila lép párbeszédbe Thad Jones örökségével. Thad Jones neve egyet jelent a modern big band hangzás egyik csúcspontjával: zenéjében a sodró swing groove, a blues mély gyökerei és a rafinált hangszerelés különleges egységet alkotnak. Kompozíciói energikusak, ugyanakkor tele vannak finom, váratlan megoldásokkal. Korb Attila zenei világa szintén erősen kötődik ehhez a tradícióhoz, miközben kortárs megszólalásra törekszik. A koncert válogatása az adventi időszak hangulatához is kapcsolódik, így az ünnepi atmoszféra és a swing lendülete egyszerre lesz jelen. A blues és a groove közös nyelve mentén egy felszabadult, mégis igényes zenei világ bontakozik ki – méltó lezárásaként a sorozatnak.

MAO meets the masters! – a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata   Mi történik, amikor egy zeneszerző valóban találkozik azokkal, akik formálták agondolkodását? Nem idéz, nem másol, hanem kérdez, vitatkozik, továbbír. A MAO meets the masters! a Modern Art Orchestra őszi koncertsorozata, amely ezt a különleges, személyes és művészi találkozást teszi hallhatóvá. A zenekarhoz szorosan kötődő alkotók egy-egy meghatározó nemzetközi mester világával lépnek párbeszédbe – nem csak tisztelgésként, hanem élő, kortárs reflexióként. A big band történetének ikonikus alakjai itt inspirációként vannak jelen, miközben a mai szerzők saját hangjukon szólalnak meg. Ismerős zenei nyelvek és új gondolatok találkoznak, a múlt és a jelen egymást világítja meg. Minden este két koncerten (18:30 és 21:00) szólal meg ez a különleges zenei dialógus. A sorozat zárókoncertjén Korb Attila lép párbeszédbe Thad Jones örökségével. Thad Jones neve egyet jelent a modern big band hangzás egyik csúcspontjával: zenéjében a sodró swing groove, a blues mély gyökerei és a rafinált hangszerelés különleges egységet alkotnak. Kompozíciói energikusak, ugyanakkor tele vannak finom, váratlan megoldásokkal. Korb Attila zenei világa szintén erősen kötődik ehhez a tradícióhoz, miközben kortárs megszólalásra törekszik. A koncert válogatása az adventi időszak hangulatához is kapcsolódik, így az ünnepi atmoszféra és a swing lendülete egyszerre lesz jelen. A blues és a groove közös nyelve mentén egy felszabadult, mégis igényes zenei világ bontakozik ki – méltó lezárásaként a sorozatnak.

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...

Részletek hamarosan...