1+1+1=3. Azonban a CORONA bebizonyította, hogy ez esetükben nem állja meg a helyét, hiszen a három zenész különböző egyéniségéből, zenei vérmérsékletéből és interakciójából minden előadásuk alkalmával egy negyedik elem, maga a trió születik meg. A CORONA három európai jazz-zenész formációja: a magyar zongorista, Lachegyi Máté mellett Uldis Vītols lett bőgős és Clemens Lotz német dobos alkotja, akik a Conservatorium van Amsterdam hallgatóiként találkoztak. Ízig-vérig jazzt játszanak, a hallgatónak mégis sokszor a klasszikus zene, elsősorban a romantika és XX. század első felének zenéje juthat először eszébe, amikor a CORONA játékát hallgatja. Zenéjükben a kompozíció legalább olyan fontos, mint az improvizáció, és gyakran a hagyományos „téma—szóló—téma” formával is szakítanak. Napjaink jazz-zongora triói közül Brad Mehldau és Bobo Stenson triója, valamint a Bad Plus hatását lehet felfedezni kompozícióikban és játékukban. A zenekar neve a fermata avagy más néven corona zenei kifejezésből származik, amely hang meghosszabbítását, a zene megnyugvását jelöli.

Több mint két év telt el azóta, hogy A dionüszoszi hangszikráktól az elmúlás csöndjéig címmel megjelent a Trió Kontraszt második lemeze a BMC Records kiadásában. A lelkes nemzetközi fogadtatás, a kritikusok nem egyszer már-már szuperlatívuszokba hajló tetszésnyilvánításai egyöntetűen bizonyítják, hogy egy valóban nagyformátumú európai trióvá érett hazai csapatot köszönthetünk ismét az Opus színpadán. A tagok természetesen külön-külön és együtt is gyakori vendégek itt, de triójuk önálló zenei világa mégis félreismerhetetlenül egyedi. A csapat a rendkívül kidolgozott kompozíciók és az improvizációk olyan organikus egységét hozza létre, amire világszerte is csak ritkán találunk példát. A darabok többségét szerzőként a korábbi Kurtág-tanítvány, Kovács Tickmayer István jegyzi, aki a zongora mellett – ha az adott darab úgy kívánja – ugyanolyan varázslatosan bánik bármely más billentyűs hangszerrel is. A hangszerek, harmóniák, hangzások és struktúrák találkozásából-ütköztetéséből adódó kontrasztokra és összecsengésre egyaránt építő kifinomult kompozícók szövetében, attól elválaszthatatlanul van jelen a „valós idejű komponálás”: az improvizáció spontaneitásának megtermékenyítő ereje. Legyen szó a hangrobbanás erejével ható rövid darabokról vagy éppen lassan építkező kompozíciókról, a három nagyszerű zenész játékának mélyen megélt szabadsága minden esetben képes azokat magasabb rendű egységgé, MŰvé szublimálni. A trió a koncertet megelőző napokban veszi fel harmadik lemezének anyagát a BMC stúdiójában.

A többszörösen az Év Jazz-zenésze díjjal elismert jazz-szaxofonos és zeneszerző Tóth Viktor legrégebben működő zenekara a Tercett, amely 2012 óta játszik a jelenlegi stabil felállásban. A zenekarvezető kompozícióihoz és játékához az igen erős ritmusszekció (Orbán György bőgő, Hodek Dávid dob) egyenrangú partnerként csatlakozik. Bátran kijelenthetjük, hogy a jazztörténet nagy szaxofontrióihoz mérhető színvonalon és magabiztossággal játsszák mindig megújuló műsorukat. Ezúttal a Tercett egy egészen különleges koncertet ad, két nagyszerű énekesnő vendégszereplésével, melyről így vall a zenekarvezető: „A zenélésben nagyon gyakran a pillanatnyi, sugallat-szerű megérzéseimet használom. Ennek a különleges felállású koncertnek az ötlete is egy hirtelen beugró gondolat volt csupán. Egy koncertről hazafelé tartottam, amikor az általam szeretett embereken, zenészeken járt az agyam. És egyszer csak valami nem ismert erő egy szempillantás alatt összetolta őket egy képbe – egy zenekarba, és már hallottam is őket együtt muzsikálni belül. Pocsai Krisztivel majd húsz éve együtt játszottunk az Ő quartetjében. Akkor is imádtam a zenéjét. Mindig is kedvenc magyar jazz énekesnőmnek tartottam azért, mert a jazzt anyanyelvi szinten ‘beszéli’. Éli. Egy egyéni ‘dialektusa’ van, szabad és fényes. Kriszti azon kevés jazz-zenészek egyike, aki jár koncertekre, meghallgatni a kollégákat. Többször is megtisztelt koncertjeimen jelenlétével. Sőt, nemrégiben egy felkérésére a Tercettet szerette volna partnerének egy koncert erejéig, mert bevallása szerint tetszett neki a Tercett szabadsága. Ez akkor nem jött össze, de hihetetlenül inspiráló volt számomra, hogy egy énekesnő szabadságra vágyik. Merthogy én is. Csak ez, a jelen pillantban érvényes zene érdekel. Aztán az a nemlátható erő a képbe tolta Horváth Sára barátnémet... ‘Ha már egy ének mestert meghívsz a zenekarodba, akkor miért nem kettőt?’ mondta a hang. Igen, ha már ‘családi koncert’ - azokkal a zenészekkel, kiket legjobban szeretek, akkor Sárának is itt kell lennie. Horváth Nina Sára, azt hiszem egy nagyon különleges fénypontja a magyar zenei univerzumnak. A népzenéből jön, a jazz mélysége érdekli. Zenei csokrát mindét mező legszebb, legtisztább virágaiból gyűjti. Improvizál velük. Mély és szabad.Nagyon várom a koncertet ezekkel a kiváló művészekkel. Alig várom hogy halljam a zenét melyet létrehozunk, mely még nem volt sosem. És nem is lesz.” Tóth Viktor tothviktor.hu

Omer Klein Izraelben nőtt fel, tanulmányait a bostoni New England Conservatoryban Danilo Péreznél, majd New Yorkban Fred Hersch vezetésével folytatta. Hamarosan a New York-i jazzélet egyik meghatározó alakjává vált, jelenleg Németországban él. 2018-ban a német Grammy-díjnak nevezett ECHO-díjat nyerte el Sleepwalkers című albumával. „Gyorsasága, billentése, kifinomultsága és kreativitása alapján a zongora mestereinek legszűkebb csoportjában van a helye” – írta róla a Süddeutsche Zeitung kritikusa. A New York Times szerint „határok nélküli” zenész, a Westdeutsche Zeitung „bámulatba ejtő” muzsikusnak nevezte. Nagy nemzetközi visszhangot keltő, Fearless Friday (2015) című lemeze óta triója az egyik legkeresettebb jazzformáció.