A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és belsővé teszik az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének alapvető összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz-mesterművek hagyományával és garantál friss zenei élményt.

Legendás Albumok – The Incredible Jazz Guitar of Wes Montgomery

Wes Montgomery 1960 januári stúdiófelvételével végleg bevonult a jazzművészek legfelső kasztjába. Ők azok, akiknek játékát annyian utánozzák és akikért a közönség is feltétel nélkül rajong. Pedig Montgomery mindaddig a fizikai munka mellett tudott csak gitározni, hogy családját eltartsa. Autodidakta volt, de két évtizedes tapasztalata klubokról és turnékról akkor hozta meg végre gyümölcsét, ez ugyanis még csak második nagylemeze volt saját zenekara élén – ez magyarázza a címet, ami mintha új művészt akarna bemutatni.
Montgomery gitározása kapcsán az unisono oktávjátékot szokták emlegetni, amit ugyan nem ő kezdett először használni, de ő tette igazán népszerűvé, ezen kívül a hüvelykujjas pengetés is általa vált elfogadottá. Az “Incredible…” című lemezen fele-fele arányban  játszanak standardeket és Montgomery szerzeményeket, de ez utóbbiakat külön ki kell emelni, itt hangzik fel ugyanis a Four on Six, minden bizonnyal legtöbbet játszott szerzeménye. Ez címében a négy negyedes és hat nyolcados ütemjelzés váltakozására utal, leginkább mégis a kvintugrásokkal induló lendületes bevezetője hívja rá fel a figyelmet. A West Coast Blues és a Sonny Rollins-féle Airigin ezt a lüktetést még tovább viszik. A gitáros a stúdióban végig csodálatos kíséretben részesül, a kirobbanó formában játszó Tommy Flanagantől, valamint a Modern Jazz Quartetben éppen világhírűvé vált Percy Heath bőgőstől, és fivérétől, a dobos Albert  Heathtől.