Az One More Minute zenekar 2015 tavaszán alakult, a borszéki DNS együttes tagjaiból, ahol 5 évig játszottak. Feldolgozásokkal kezdték, tehetségüknek és kísérletező kedvüknek köszönhetően repertoárjuk rohamosan gazdagodott soft jazz sztenderdekkel, illetve különböző korszakok pop-rock slágereinek egyéni feldolgozásával. 2016-tól egyre határozottabban és elkötelezettebben fordultak a jazz felé. Több workshopon és koncerten mélyítették el tudásukat, ilyen volt együttműködésük Petra Ackerrel és Tóth Viktorral, vagy részvételük a neves román gitáros A.G. Weinberger workshopján. 2016-tól rendszeresen fellépnek Bukarestben és Kolozsváron, illetve több erdélyi városban; 2017-ben a zenekart meghívták a Double Rise Fesztiválra, Tusványosra és a Kolozsvári Magyar Napokra.

Petra Acker (1986, Brassó) szász családban született, ahonnan a zene iránti szeretetét is örökölte. 2003 óta foglalkozik komolyan zenéléssel, 2005-től különböző jazz, funk, electro és alternatív zenei projektekben vett részt, többnyire a The Others és a Tzuc & Petzi zenekarokban. Olyan zenészekkel működött együtt, mint Michael Acker, Johnny King, Jimmy Cserkész, Nicolas Simion, Jak Neumann, vagy Luiza Zan. Mindeközben egyre erősebben koncentrált a zeneszerzésre, Petra úgymond a zene által él, a különböző kultúrákból, személyes élettapasztalatokból és emberi találkozásokból merít ihletet. Ezekből születtek együttműködései olyan elhivatott zenészekkel, mint például a mannheimi Thomas Siffling Trio, Elly Wright, vagy Joel Holmes amerikai jazz zongorista és gospel muzsikus.

Tóth Viktor a magyar jazzélet egyik legsokoldalúbb figurája. Zenei személyisége ugyanolyan hatással képes megnyilvánulni virtuóz postbop-fenegyerekként a Tóth Viktor Tercettben, mint a lélekhez szóló, spirituális muzsika különleges tolmácsaként az Arura Trióban. A BMC Records gondozásában megjelent Climbing with Mountains című albuma a 2007-es év, a Szemed Kincse pedig a 2014-es év legjobb jazz lemeze díjat nyerte el. A 2010-es év jazz személyiségének választották, 2014 és 2015-ben pedig az év altszaxofonosának szavazták Magyarországon. Önmagát egy úton járó, kereső emberként látja, zenei törekvéseiben az egyetemes harmóniával vágyik egységre. 2010-ben jelent meg Tartim című albuma majd ezt a Popping Bopping követte 2011-ben. Olyan nagyságokkal játszott együtt, mint Hamid Drake, Henry Franklin, William Parker, Piotr Wojtasik, John Betsch, vagy Dresch Mihály. Legfrissebb lemeze But Inside címmel idén jelent meg a Fonónál, Gareth Williams zongoristával való együttműködésének gyümölcseként. Az ilyen közös koncerteket a zenész a tanulás, önfejlesztés nagyszerű alkalmainak látja. Hangszeres játékára a dinamikus, mégis érzékeny kifejezésmód jellemző, zenei megnyilvánulásaiban a pillanat energiáit kívánja megragadni.