Román Jazz Napok | ΞΕΝΟΙ
- Bolcsó Bálint - elektronikus hangszerek
- Laurențiu Coțac - nagybőgő
- Márkos Albert - cselló
- Diana Miron - ének, hegedű
- Porteleki Áron - brácsa, dob
- George Staicu - DJ
„Az improvizált zene azért ragadja meg az embert, mert a meg nem ragadott lehetőségek ezreinek élénk jelenléte sugárzik át rajta". (Tim HODGKINSON: Migraines of a Caustic Ear. In: Resonance, 6. évf., 2. sz. 1998, LMC)
A formáció a görög nyelvből kölcsönözte nevét, ahol a Ξενοι vagy Xenoi annyit tesz, ’kívülállók, idegenek’. A szó olyan egyéneket jelöl, akik nem olvadtak be egy adott közösségbe, csak hosszabb-ideig élvezték annak vendégszeretetét. Ugyanakkor a szabadságukat vesztett idegenek (rabszolgák, háborús foglyok) nem lehettek tagjai a xenoi közösségnek, ennélfogva tehát a fogalom másodlagos jelentése, konnotációja a szabadság.
Az est fellépői is valahogyan így érzik magukat a zenei műfajok között: sokféle zenei területen megfordultak, de otthonra leginkább a szabad improvizációs zenében találtak – ez a kacsolódási pont is közöttük. Különböző formációkból régóta ismerik egymást és több ízben játszottak már együtt. Diana Miron, Márkos Albert és Laurențiu Coțac a HYPERION nevű, spektrális zenével (a hang mikroelemeit és azok belső mozgását feltáró és megszólaltató irányzattal – a szerk.) foglalkozó zenekar tagjai, amivel bejárták a világot. A zeneszerző és elektronikus zenész, Bolcsó Bálint és Márkos Albert, aki megannyi formációt gazdagít csellójátékával, duóként hosszú ideje és rendszeresen együttműködnek. Bálint 2018-ban találkozott Dianával és Laurențiuval a bukaresti Săptămîna Sunetului fesztiválon. Porteleki Áron amellett, hogy brácsásként alapos ismerője és tolmácsa a magyar autentikus népzenének, dobosként és ütőhangszeres művészként a budapesti improvizatív zenei szcéna egyik legjelentősebb figurája, ezért szintén sokat játszott Bálinttal és Alberttel. George Staicu, aki gyűjtőként is behatóan tanulmányozta a szabad improvizációra épülő zenei kiadványokat, az est harmadik részében dj-ként lép színpadra. Az előadók a szabad improvizáció fogalmát szó szerint értelmezik: megkötések nélkül kalandoznak az általuk ismert és kultivált műfajok között (tradicionális folklór, free jazz, régi korok egyházi és világi zenéje, stb.). Hogy miben is áll a jelenben alkotás művészi attitűdje, a szabad improvizáció doyenje, John Butcher kitűnően megfogalmazta axiómáiban.
John Butcher: 15 egyszerű állítás a szabadimprovizációs zenéről - magyarázatokkal és ellentmondásokkal*
1. A csoportos improvizáció célja olyan zene létrehozása, amelyet önmagában egyik zenész sem tudna elképzelni. A csoportos improvizációnak arra kell késztetnie a zenészeket, hogy túllépjék saját elképzeléseiket.
2. Minden résztvevőnek bármely pillanatban egyformán képesnek kell lennie a zene tartalmának, formájának és irányának a befolyásolására.
4. A szabadimprovizációs zene szükségszerűen spontán, de egy olyan alapra épül, amely több év tanulásból, kísérletezésből, gondolkodásból és tapasztalásból áll.
5. Lehetséges kísérletet tenni arra, hogy történelem nélküli zenét játsszunk.
6. A szabadimprovizáció azt mutatja, hogy a komplexitás valójában igen természetes.
15. Az improvizációban az embereket lehet hallani a hangszerek mögött.
*Bajnai Judit fordítása
(Fotók: Kiss Rozina, Márkos Albert)
Jegyek 2000 forintos áron kaphatók a helyszínen, a bmc.jegy.hu oldalon, valamint az InterTicket országos Jegypont hálózatában.
Az asztalfoglalás a jegyvásárlás során automatikusan megtörténik.
Vacsoravendégeinknek 19 órai érkezést javaslunk.
Az asztalfoglalásokat legkésőbb 20 óráig tudjuk fenntartani!
Telefon: +36 1 216 7894
℗ BMC