A Kisgyörgy Ilka énekes által életre hívott nemzetközi felállás erdélyi népdalokat szólaltat meg a hagyományos kereteken túllépve. A DUNYHA egyedi hangzását a kollektív szabad improvizáció nyelvezete adja, kiegészülve a doom metal és punk elemeivel. A zenei megközelítés sajátos atmoszférát teremt, amely egyszerre idézi meg a népzene gyökereit és helyezi azt kortárs, kísérleti kontextusba. A zenekar koncepciójában hangsúlyos szerepet kapnak az „érintetlen fülek” – olyan zenészek, akik a hagyományon kívülről érkeznek, így új nézőpontból tudnak kapcsolódni ehhez a zenei anyaghoz.

A projekt célja nem a hagyomány felülírása vagy megkérdőjelezése, hanem a népdalok lélektanának egy intenzívebb bemutatása. A zenekar nevét a magyar népnyelvben ismert, archaikus, mégis mélyen a kollektív tudatunkba beépült szó ihlette: dunyha. Ez a hagyományos, vastag takaró egyszerre jelent meleget és védelmet, de sűrűsége révén akár elnehezedő, fullasztó érzetet is kelthet. Egyszerre puha és fojtogató – ahogyan a népdalok is: vigaszt nyújtanak, mégis mélyen fájdalmasak; gyönyörűek, ugyanakkor súlyos terheket hordoznak.

A koncepció középpontjában a népdalok érzelmi világa áll. Ezek a dalszövegek hordozzák elődeink érzéseit, fájdalmait, és segítenek megérteni az örökségünket, egészen a paraszti generációkig visszanyúlva. Gondosan ápolt népzenei hagyatékunk visszatérő témái az engedelmesség, vágyak elfojtása, a tiltott szerelem, a halálfélelem vagy épp halálvágy, a háborúk megrázó emlékei. A DUNYHA sötét, kísérleti zenei közege még inkább kiemeli azt a búskomorságot, amely ezekben a dalokban rejlik – ezáltal mélyebben kapcsolódhatunk hozzájuk. Ezek a dalok nemcsak múltidéző relikviák, hanem ma is élő érzelmi üzenetek.