Régóta vártuk, hogy megint összejöjjön, s tavaly végre sikerült... Grencsó, a hazai jazz ezerarcú, örökmozgó, örökifjú és örök kereső figurája hosszabb idő után ismét találkozott és együtt zenélt-alkotott afro-amerikai lelki testvérével, a szaxofonos, költő Lewis Jordannal. Kettejük ismeretsége 2003-ra nyúlik vissza, s közös munkájukat a BMC Recordsnál megjelent két sikeres lemez is dokumentálja, a 2009-es Homespun in Black and White (Szőttes fekete-fehérben) és a 2011-es Local Time.

A tavalyi koncert teltházas közönsége zajos tetszéssel ünnepelte az újra-találkozást, s természetesen szóba került a folytatás kérdése is, amire – szinte napra pontosan egy évvel később – ezúttal kerül sor. A felállás majdnem megegyezik a tavalyi kvintettével, a második bőgős helyett viszont ezúttal Grencsó másik régi kreatív társa, a vajdasági származású, Franciaországban élő kitűnő zongorista és zeneszerző, Kovács Tickmayer István teszi teljessé a csapatot.

„Számomra (Grencsó) István azzal a szellemiséggel közelíti meg a zenét, amely engem leginkább foglalkoztat. A ‘szabad zenét’ ugyanúgy értelmezi, ahogy az bennem is rezonál: van benne szenvedély, energia és szívből jön. Szerzeményei és kifejezési szabadsága együtt vezetnek el egy kompromisszummentes és érzékeny élményhez.” – írta az első lemez kísérőfüzetében Lewis Jordan Grencsóról, s aligha fogalmazhatott volna találóbban úgy zenésztársáról, mint a kettejük találkozásából született szerzeményekről. A két erőteljes szólista egyéniség imént hivatkozott zenei szabadságához elengedhetetlen az a kölcsönhatás, ami az atombiztos ritmusszekcióval való folyamatos interakciójuk révén jön létre. Tickmayer csatlakozása a kvintetthez pedig – elragadó zongorajátéka és improvizációi mellett – tovább szélesíti a kompozíciók, struktúrák és a hangzás lehetőségeit, melyet a koncertet megelőző több napos próbák során csiszolnak tökéletesre a csapat tagjai.

grencso.hu  
lewisjordan.com