John Coltrane 1965 januárjában az Impulse! gondozásában megjelent A Love Supreme című lemezét már kortárs kritikusai is a háború utáni jazz egyik fontos albumaként méltatták, mely azóta az egyetemes jazztörténet egyik kiemelkedő alkotásának rangjára emelkedett.

A végig tenorszaxofonon játszó Coltrane és kvartettje – McCoy Tyner zongoristával, Jimmy Garrison bőgőssel és Elvin Jones dobossal – 1964. december 9-én, egyetlen session során vette fel a lemez anyagát a legendás Van Gelder Stúdióban. Az elmélyülten spirituális A Love Supreme egy négy részből álló szvit. Kezdő tétele, az Acknowledgement (köszönet, hitvallás) tartalmazza az album címéül is szolgáló kántálást, melyet a Resolution (fogadalom), Pursuance (keresés, követés), végül pedig a Psalm (Zsoltár) követ.

Egyik kritikusa azt írta, hogy az album célja a spirituális tisztaság eléréséért folytatott küzdelem ábrázolása, a hála kifejezése és annak felszabadító beismerése, hogy a művész, jelen esetben a zenész tehetsége egy felsőbb erőtől származik – attól, amelynek egyben kifejeződése is.

forrás: wikipédia