A Legendás Albumok sorozat koncertjein a jazztörténet szempontjából különösen jelentős lemezek anyagait hallhatjuk a Modern Art Orchestra előadásában. A koncertekkel a zenészek nem csupán tiszteletüket fejezik ki a jazzlegendák és műveik iránt – a Legendás Albumok mögötti műhelymunka fejlődési folyamat is egyben. A MAO muzsikusai tanulmányozzák és internalizálják az aktuális lemezanyag egészét, a zenei szerkezeteket és a hangszereléseket az előadások alkalmával érintetlenül hagyva. Minthogy a jazz nyelvezetének esszenciális összetevői az improvizáció és a szólisztikus önkifejezés, a muzsikusok természetesen rögtönzött szólókat adnak elő a koncerteken. Az eredeti szerzemények és hangszerelések tiszteletben tartásának és a Modern Art Orchestrától megszokott színvonalú zenészek improvizációinak köszönhetően a Legendás Albumok egyszerre hozza testközelbe a hallgatókat a jazz mesterműveinek tradícióival és garantál friss zenei élményt.

Oliver Nelson The Blues and the Abstract Truth című lemeze nagy jelentőségű felvétel, s nem csak azért, mert az egyik legnépszerűbb jazz standard is ezen az albumon található. Az Impulse! Records gondozásában 1961-ben megjelent lemezen szereplő muzsikusok névsora azonnal elárulja, hogy a legmagasabb szintű előadásra számíthat a hallgató.

Ezen a lemezen jelenik meg először a szaxofonos-zenekarvezető ikonikus kompozíciója, a Stolen Moments. Noha a számot már egy 1960-as Eddie "Lockjaw" Davis-albumon is hallhatjuk, melyet nagyrészt Nelson hangszerelt, jazz standard a The Blues and the Abstract Truth-t követően vált belőle.

A lemezen közreműködő muzsikusok mindegyike fontos alakja a jazz-zene történetének. Freddie Hubbard trombitás a bop és a hard bop stílus megtestesítője, játékával óriási hatást gyakorolt valamennyi zenészre, aki utána következett. Legjobb szólói közül néhányat megtalálhatunk ezen az albumon. Eric Dolphy egyike a legkülönlegesebb hanggal rendelkező instrumentális zenészeknek, s ez nem csak különleges hangszerválasztásainak köszönhető. Dolphy az altszaxofon mellett fuvolázott és basszusklarinétozott is, az elsők között integrálva ezeket a hangszereket a jazz környezetébe.

A ritmusszekcióban Bill Evans zongorista, Paul Chambers nagybőgős és Roy Haynes dobos foglal helyet. Evans ekkorra már olyan legendás felvételeken szerepelt, mint a Kind of Blue, Chambers és Haynes pedig két évvel a The Blues And The Abstract Truth megjelenése előtt adtak ki közös lemezt. Valamennyien zenészek generációit nevelték fel művészetük segítségével és aktívan járultak hozzá egy zenei stílus fejlődéséhez.

A The Blues and the Abstract Truth egy hard bop gyöngyszem, ami a komponálás és hangszerelés felől tekintve is mestermű, illetve az egyéni teljesítményeket tekintve is. Izgalmas és testhezálló feladat a Modern Art Orchestra kiszenekara számára.